Educational Challenges in Bolivia (Hungarian)

Kihívások Bolívia Többnemzetiségű Államának Oktatási Rendszerében: Az Oktatási

Akadályaitól a Készségfejlesztések Hiányosságaiig

Írta: Karl Baldacchino

 

Bolívia többnemzetiségű államában a közelmúltban számos pozitív és negatív fejlemény történt. A KOF Svájci Gazdasági Intézet 2019-ben kiemelte,i hogy Bolívia megtartotta a bruttó hazai termék (GDP) átlagos 4,9%-os növekedési ütemét, elsősorban a természeti erőforrások, például az arany, cink, ezüst, réz és földgáz exportjának köszönhetően. Az egy főre jutó 3117 dolláros GDP-vel azonban – amely lényegesen alacsonyabb, a szomszédos országoknál – Bolívia továbbra is a legszegényebb állam Dél-Amerikában. A Világbank GINI-koefficiens indexe rávilágított a jövedelmi egyenlőtlenségek magas arányára: Bolívia 2016-ban 100-ból 44,6 pontot ért el a jövedelmi egyenlőségi felmérésen.

Ezek a fejlődési hullámvölgyek több területen is érzékelhetőek, többek között az oktatásban is. Ahogy Andersen et al. (2020) tárgyalja,ii a bolíviai oktatásról nincsenek statisztikai adatok, mivel az elmúlt húsz évben az ország nem vett részt az általában nemzetközi szervezetek – például az OECD Nemzetközi Tanulói Felmérési Programja (PISA) vagy az IEA Nemzetközi Matematikai és Tudományos Tanulmányok Tendenciái (TIMSS) – által végzett nagy oktatási felmérésekben. Ez nagyrészt tanácstalanul hagyja a kutatókat és a politikai döntéshozókat azzal kapcsolatban, hogy melyek a fő oktatási kihívások, és milyen megoldások javíthatják a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, hogy Bolívia időben elérje a negyedik fenntartható fejlődési célt: „inkluzív és méltányos minőségi oktatás biztosítása és az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek előmozdítása mindenki számára”.iii Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a bolíviai oktatás helyzetéről és arról, hogy a megfelelő és magasabb szintű képzést elvégzők milyen valószínűséggel felelnek meg a munkaerőpiaci igényeknek, különböző hiteles forrásokból kell információkat gyűjteni.

 

Az oktatás történelmi akadályai

 

A Borgen Project, amely az Egyesült Államok külpolitikai tevékenységinek részeként a globális szegénység csökkentéséért küzd, 2015-ben megállapította, hogy Bolíviában körülbelül minden hetedik diák félbehagyja tanulmányait és többségük nem kezdi meg a középfokú oktatást. iv Bár az írástudatlanság általános aránya az 1976-os 36,21%-ról 2015-re 7,54%-ra csökkent, v több mint egymillió 15 éves és idősebb bolíviai továbbra is írástudatlan. A probléma forrásaként négy okot jelölnek meg:vi

  1. Bár a diákok többsége őslakos, így otthon quechua vagy aymara nyelven beszélnek, az órákat általában spanyolul tartják;
  2. Továbbra is nagy a szakadék a vidéki és a városi lakosok között. A vidéki diákok átlagosan csak 4,2 évet végeznek el mielőtt megszakítják tanulmányaikat, hogy családjukat anyagilag támogassák. Ezzel szemben a városokban a diákok átlagosan 9,4 évet töltenek az oktatásban;
  3. Az oktatás továbbra is az állam fókuszterületén kívül esik, ami erőforráshiányt eredményez, amelyek hátráltatja a minőségi oktatáshoz szükséges körülmények megteremtését; és
  4. Az előző ponttal összefüggésben a tanárok továbbra is alacsony béreket kapnak, így gyakoriak a tanársztrájkok, mely ugyanakkor a diákok oktatásának napokon vagy akár heteken át tartó szünetelését jelenti.

 

A fenti problémák egy része a bolíviai oktatás történelmi fejlődéséből ered. Ahogy Redin (2020) rávilágít,vii a katonai diktatúra végét követően az 1980 és 1990 közötti neoliberális reformok növelték az etnikai sokszínűség támogatását az országban, azonban ezek a reformok csökkentették az állami beavatkozás mértékét és a szociális kiadásokat is. Ez nagymértékben befolyásolta az állami iskolákba való beiratkozást. Az állam sikertelenül próbálta növelni a beiskolázást azáltal, hogy kiemelte a vidéki családokat a szegénységből, és arra ösztönözte őket, hogy gyermekeiket iskolába járassák. Ez a kudarc arra ösztönzött őslakos mozgalmakat, például az Őslakosok Oktatási Tanácsát (CEPOS), illetve számos szülőt, hogy alapítványi iskolák létrehozásával a saját kezükbe vegyék az oktatás ügyét, melytől az iskolák minőségének emelkedését és az oktatási színvonal fejlődését várták, illetve amely intézmények az őslakosok kultúráját és nyelvét is integrálja az oktatási intézménybe. A bolíviai oktatás ügye egy olyan privatizált intézményrendszerré fejlődött, melynek szervezését és vezetését inkább társadalmi csoportok, mintsem az állam végzi. Tehát az állam redisztribúciós képességeinek hiányában a polgári politikai jogok egy része megerősödött, amik ugyanakkor csökkentették a szociális jogokra irányuló erőfeszítéseket.viii

 

Az oktatás elérhetősége mindenki számára

 

Ahogy Muyor-Rodriguez et al. (2021)ix kvalitatív tanulmánya is megállapította, a bolíviai oktatási rendszer másik fontos jellemzője, hogy az állami egyetemek nem tudják kielégíteni a fogyatékkal élő hallgatók oktatási igényeit. Annak ellenére, hogy az állami egyetemek kötelezettséget vállaltak arra, hogy minden hallgató számára egyenlő feltételek mellett biztosítják az oktatáshoz való hozzáférést, a csoportos beszélgetések résztvevői szerint a fogyatékossággal élő hallgatók oktatásában nem érvényesül az az esélyegyenlőség és egyenlő körülmények biztosítása, melyet az etnikai vagy szexuális kisebbségek élveznek, ez pedig egyes fogyatékossággal élő tanulókat kirekeszt vagy sztereotipizál.x Bár a 2009. évi 9/09. sz. határozat felmentette a fogyatékossággal élő hallgatókat az állami egyetemekre való bejutásukhoz szükséges felvételi vizsgák alól, a tanárok és a hallgatók között fennálló, társirányítás-szerű rendszerből adódó autonómia miatt egyes egyetemek nem hajtották végre ezt az intézkedést.xi A résztvevők arról is beszámoltak, hogy egyes professzorok által diszkrimináció éri a fogyatékossággal élő diákokat, mely abban nyilvánul meg, hogy a professzorok nem tesznek különbséget a fogyatékossággal élő és a nem fogyatékossággal élő hallgatók oktatási követelményei között. Probléma az is, hogy az egyetemi személyzet számára nincsenek olyan erőforrások biztosítva, melyek lehetővé tennék a fogyatékossággal élő tanulók oktatási igényeinek kielégítését, mely előítéletességhez is vezethet a fogyatékossággal élő diákok irányába. A kumulatív hatás az inkluzivitásból fakadó kampányok által kiváltott hatások hosszú távú kezelésének eredménytelenségét jelenti.xii

 

Oktatás Evo Morales óta

 

Evo Morales 2005-ös elnökké választásával új erőfeszítések indultak az oktatás területén, amelyek célja a bolíviai tanterv dekolonizációja volt a „tudományközpontú blanco-mestizo projekttől” való megszabadulás révén, mely kizárólag a nemzettudat erősítésére irányult; ehelyett pedig a „tudomány és az ősöktől származó tudás egyenlő mértékben kapott teret”.xiii A kormány olyan egyensúlyt akart létrehozni, amely továbbra is a tudományos készségek fejlesztésére összpontosít, miközben folytatja az 1994-ben elkezdett intra-kulturalitást, amely megőrzi a bolíviai társadalom őshonos kultúráit, történelmét és tudását. A változások praktikai implementálásának kifejlesztése azonban a tanárokat terhelti, akiknek kreatív módszereket kell találniuk az egyensúly megteremtéséhez, miközben olyan oktatást kell biztosítaniuk, amely a tanulóknak a tanulmányi előre lepéséhez megadja a szükséges készségeket, valamint a munkaerőpiac által igényelt készségek kifejlesztését is eredményezi.xiv

Az oktatás nem felel meg a munkaerőpiaci igényeknek

 

Andersen et al. (2020) megállapította, hogy az oktatás által kifejlesztett készségek nem felelnek meg a munkaerőpiac igényeinek, ami abban is megmutatkozik, hogy 2007 és 2017 között számos diplomás nem tudta hasznosítani az oktatásban megszerzett tudását a munkaerőpiacon. xv Elemzésük rámutat, hogy a rendszerszintű oktatási problémák különösen a nem őslakos városi férfiakra volt hatással, akik a tanulmányaik befejezése utáni első 15 évben nem tudtak a létszükségleteiket kielégítő jövedelemhez jutni. A KOF adatgyűjteménye megállapítja, hogy Bolívia foglalkoztatott lakosságának nagy része (27,4%) elsősorban a mezőgazdaság, vadászat, erdőgazdálkodás és halászat ágazataiban dolgozik, míg sokan mások a feldolgozóipar, építőipar, bányászat és ipari tevékenységek ágazataiban találnak munkát (ez a bolíviai lakosság 22,6%-át jelenti). xvi Ez a jelenség úgynevezett “nyersanyag-szuperciklus” következménye, amely növelte a keresletet Bolívia fent említett elsődleges iparágak által kitermelt exportárui iránt. Ez azt eredményezte, hogy sok fiatal férfi korán befejezte tanulmányait, hogy ezekben a nyereséges iparágakban dolgozzanak.xvii Ez azonban az építőipari ágazatban a “holland betegségnek” nevezett problémát idézte elő: a szektorban megjelenő számottevő munkaerő magas nyersanyagárak ördögi körét hozta létre. A szektor bővülése intenzívebb területfejlesztéshez vezetett, ami viszont több munkaerőt igényelt, akik inkább a munkahelyi képzésre támaszkodtak, mintsem bizonyos iskolai végzettségi szintek elérésére. Így egy olyan munkaerőpiac jött létre, amely gyakorlati tapasztalatokat igényel az elméleti tudással szemben.xviii Ennek az aránytalanságnak az egyik fő oka az agyelszívás megnövekedett aránya Bolíviában. 2015-ig 799 605 bolíviai (az ország lakosságának nagyjából 7,5%-a) vándorolt el, vagy azért, hogy magasabb szintű képzést szerezzen, vagy azért, hogy a már megszerzett oktatás előnyeit külföldön élvezni tudja. Ennek eredményeképpen Bolívia elveszíti társadalmának magasan képzett rétegét.xix

A Covid-19 világjárvány kitörése e meglévő problémák multiplikátoraként hatott. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) 2020-as országjelentése szerint összesen 2,9 millió gyermek maradt az oktatáshoz való hozzáférés és az iskolák által biztosított étkeztetési rendszerek nélkül Bolíviában.xx A világjárvány rávilágított a városi és vidéki lakosság közötti digitális szakadékra is, mivel a virtuális oktatáshoz való hozzáféréshez elengedhetetlen a stabil internetkapcsolat megléte.

 

 

 

 

Az oktatás jövője Bolíviában

 

Ahogy azt a következők mutatják, a bolíviai kormány erőfeszítéseket tett az oktatás helyzetének javítása érdekében:xxi

  1. 2017-re felszámolták az általános és középfokú oktatásba történő beiskolázás során jelen lévő jövedelemi, nemi vagy etnikai alapú diszkriminációt;
  2. Megháromszorozták a tanárok számát 2000 és 2017 között. Most már minden 24

iskolásra jut egy képzett pedagógus;

  1. 2017-re a bolíviaiak 39%-a részesült valamilyen formális oktatásban; és
  2. Az UNESCO oktatási indikátor-adatbázisa kifejti, hogy a kormány átlagosan a GDP 7%-át fektette az oktatásba. Ez mutatja a kormány elkötelezettségét az ingyenes közoktatáshoz való hozzáférés biztosítása iránt, amely minőségi oktatást biztosít, továbbá figyelembe veszi az ország kulturális és társadalmi pluralitását és egyenlő esélyeket biztosít mindenki számára megkülönböztetés nélkül.xxii

A bolíviai kormánynak össze kell hangolnia erőforrásait a magánszektorral és más hazai érdekelt felekkel, hogy javítsa a hazai oktatás minőségét és a munkaerőpiacra történő beilleszkedés lehetőségét. Ez egy olyan oktatási rendszer kialakításának szükségességét jelenti, amely hasznosítható készségeket fejleszt, ezzel értéket teremtve a bolíviai állam és a lakosság számára. A fejlődésnek ez a pozitív ciklusa segíti Bolíviát abban is, hogy más SDG-céljait is elérje, beleértve a szegénység minden formájának felszámolását, a tisztességes munkalehetőségek megteremtését, a fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítását, valamint az egyenlőtlenségek szintjének csökkentését más államokkal együtt.xxiii

 

A cikket Farai Chikwanha és Olga Ruiz Pilato szerkesztette.

Fordította: Farkas Johanna

 

  1. KOF Swiss Economic Institute (2019) ‘KOF Education System Factbook: Bolivia’. KOF Education System Factbooks: Zurich, 1st Ed., pp. 3-5.
  2. Andersen, L. E. et al. (2020) ‘Occasional Paper Series No. 63 – A Country at Risk of Being Left Behind:

Bolivia’s Quest for Quality Education’. Southern Voices, p. 11.

  1. United Nations Department of Economic & Social Affairs. ‘Goal 4’. Available online from: https://sdgs.un.org/goals/goal4 [Accessed on 28/02/2022]. iv Binns, M. (2015) ‘Top 4 Reasons Education in Bolivia Lags’. The Borgen Project. Available online from: https://borgenproject.org/top-4-reasons-education-in-boliva-lags/ [Accessed on 28/02/2022].

 

  1. Muyor-Rodriguez, J. et al. (2021) ‘Inclusive University Education in Bolivia: The Actors and Their

Discourses’. Sustainability, Vol. 13. Available online from: https://doi.org/10.3390/su131910818 [Accessed on 28/02/2022], p. 2.

  1. ‘Top 4 Reasons Education in Bolivia Lags’.
  2. Redin, M. C. B. (2020) ‘Dilemmas of Justice in the Post-Neoliberal Educational Policies of Ecuador and Bolivia’. Policy Futures in Education, Vol. 18(1), pp. 53-56. viii Ibid., p.58. ix ‘Inclusive University Education in Bolivia’, p. 3. x Ibid., pp. 8-10.

xi Ibid., pp. 4 & 9-10 & 12. xii Ibid., pp. 13-14. xiii Ibid., pp. 58-59. xiv Ibid., p. 61. xv ‘A Country at Risk of Being Left Behind’, pp. 15-16.

 

xvi ‘KOF Factbooks’, p. 4. xvii ‘A Country at Risk of Being Left Behind’, pp. 19-20. xviii Ibid., p. 27. xix Ibid, p. 21 xx United Nations Children’s Fund (2020) ‘Country Office Annual Report 2020 – Bolivia, Plurinational State of’, p. 1.

xxi ‘A Country at Risk of Being Left Behind’, pp. 27-29. xxii Ibid., p. 29 xxiii Ibid., p. 22-26

 

(Hungarian) Educational challenges in Romania

Oktatási kihívások Romániában 2022

 

Írta: Gyaraki Réka

Fordította: Kató Csengele

(headline)Bevezetés

 

A romániai oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, azonban még mindig számos nehézséggel kell szembenéznie annak érdekében, hogy minden ember számára biztosítsa az oktatáshoz való jogot. A Human Rights Measurement Initiative szerint Románia a nemzeti jövedelméből csak 65%-át hasznalja mikor az oktatáshoz való jogról van szó.[1] Románia az európai országok között az utolsó helyen áll. Ez az esszé a romániai oktatás főbb problémáit vizsgálja, négy fő kategóriába sorolva: az oktatáshoz való hozzáférés, az oktatás minősége, az oktatásban tapasztalható diszkrimináció és erőszak, valamint a Covid-19 világjárvány hatása az oktatásra.

 

(headline) Az oktatáshoz való hozzáférés

 

A marginalizált közösségek és kisebbségek nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való joguk gyakorlása során Romániában. Különösen a magyar és roma gyermekek, a fogyatékkal élő, vidéki és szegény gyermekek, a menekültek és az anyakönyvi kivonattal nem rendelkező gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, akik gyakran kimaradnak az oktatásból, vagy a társadalom többi részéhez képest kevésbé férnek hozzá.

 

A magyarok a legnagyobb kisebbségi csoport Romániában, és bár a kisebbségi nyelvoktatást a törvény lehetővé teszi a magyar diákok számára, a tanárhiány miatt gyakran nem jutnak hozzá. Ráadásul a magyar kultúráról, történelemről és nyelvről szóló órák a román tanterv mellett vannak, amelyet minden diáknak követnie kell, ami a kisebbségi gyerekek számára nagyobb óraszámot, nagyobb munkaterhelést és ezáltal az esélyegyenlőség hiányát eredményezi[2].

 

A romániai romák 70%-a szegénységben él a Világbank (World Bank) adatai szerint[3]. A szegénység korlátozza az oktatáshoz való hozzáférésüket, mivel a roma gyermekek beiskolázási aránya alacsonyabb, az iskolaelhagyás arány magasabb, és az írástudatlansági arányuk tízszer magasabb, mint a többi romániai diáké[4].

 

A vidéki területeken a gyermekek 16%-a (7-10 éves korosztály) és 25%-a (11-14 éves korosztály) nem vesz részt az általános iskolai oktatásban, míg ezek az arányok a városi területeken lényegesen alacsonyabbak, 9%, illetve 6%[5]. Ennek fő oka a vidéki területeken az oktatási intézmények hiánya és a legközelebbi iskolába való eljutáshoz szükséges infrastruktúra elégtelensége.

 

A fogyatékkal élő gyermekek Romániában is nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való hozzáférés terén. A fogyatékkal élő gyermekek 40%-a szegregált iskolákban tanul, vagy egyáltalán nem vesz részt az oktatásban, míg a középiskoláknak csak 21%-a rendelkezik akadálymentesített rámpákkal[6].

 

A 2019-2020 közötti évben Románia új jogi keretet fogadott el a menekültek és migránsok integrációjának fokozása érdekében. A külföldi gyermekek beiratkozása azonban továbbra is kihívást jelent, mivel az eljárás rendszeresen elhúzódik, és a román nyelvű oktatás a létszámhiány miatt nehezen hozzáférhető[7]. Továbbá a migráns gyermekeket gyakran koruknál alacsonyabb osztályokba íratják be a nyelvtudásuk hiánya miatt. Migrans gyerekek pszichológiai problémákkal is küzdenek a hazájuk elhagyása miatt, és nem kapnak pszichológiai tanácsadást vagy támogatást[8].

 

Roma gyermekek az iskolában Romániában

Forrás: https://www.globalgiving.org/projects/break-poverty-cycle-of-roma-children-in-romania/

 

Romániában kötelező a születési anyakönyvezés, viszont sok gyermek még mindig nem rendelkezik ezekkel a hivatalos dokumentumokkal, ami megakadályozza őket abban, hogy hozzáférjenek az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az oktatás, és ezáltal hátrányos helyzetbe kerülnek[9].

 

 

Az oktatás minősége

 

Bár 2021-ben a 15 év felettiek általános írástudási aránya Romániában 99% volt, egy 2022-es országos írástudási tanulmány szerint az 1-8. osztályos romániai diákok 42%-a funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy képes szavakat és szövegeket olvasni, de az információk értelmezése nehézségekbe ütközik[10].

 

Az iskolaelhagyás arány az összes uniós ország közül Romániában a legmagasabb, 2021-ben több mint 15%[11]. A román oktatási minisztérium kidolgozta az iskolaelhagyás csökkentésére irányuló nemzeti programot, hogy az oktatási költségek fedezésével csökkentse ezt az arányt. Ennek a stratégiának az a hiányossága, hogy pénzügyi eszközökkel próbálja csökkenteni az iskolaelhagyás arányokat, és ezáltal figyelmen kívül hagyja a terhesség, a gyermekházasság, a fogyatékosság és más szociális-kulturális és egészségügyi okok miatti iskolaelhagyás, amelyet nem lehet pusztán pénzügyi eszközökkel kezelni.

 

A romániai iskolákban riasztóan rosszak az egészségügyi feltételek. Az iskoláknak csak 72%-a rendelkezett alapvető ivóvízzel és higiéniai szolgáltatásokkal 2021-ben, ami a legalacsonyabb arány Európában[12]. 2018-ban több ezer iskolában hiányzott az egészségügyi és tűzvédelmi engedély[13]. Az oktatás minőségének és sikerességének biztosításához, valamint az iskolaelhagyás arányok csökkentéséhez elengedhetetlen a zavartalan és jól felszerelt oktatási környezet.

 

Romániában sok iskolában nincs ivóvíz és WC

Forrás: https://www.unicef.org/romania/press-releases/billions-people-will-lack-access-safe-watersanitation-and-hygiene-2030-unless

 

A román diákok átlagosan 50 ponttal az OECD-átlag alatt teljesítettek a 2018-as PISA-teszt mindhárom kategóriában (olvasás, matematika, természettudományok)[14]. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági státusz jelentős előrejelzője az olvasási teszteredményeknek

Romániában, mivel a gazdasági, társadalmi és kulturális státusz felső és alsó negyede közötti eltérés az egyik legnagyobb a résztvevő országok közül[15]. Ez jól szemlélteti a különböző társadalmi csoportok által kapott oktatás minőségének egyenlőtlenségét.

 

2022-ben új törvény született Romániában, amely kimondta, hogy a szexuális felvilágosítást csak 8. osztálytól lehet tanítani, és csak a szülők írásos beleegyezésével. A 8. osztály a román oktatási rendszerben 14-15 éves kornak felel meg, miközben eközben a tizenéves anyák aránya Romániában a legmagasabb az összes uniós ország közül. 2020-ban 357 gyermek született 10 és 14 év közötti anyáktól, míg ez a szám az összes többi uniós országban jóval 120 alatt van[16]. A szexuális felvilágosítás kevésbé hozzáférhetővé tétele korai terhességhez és anyasághoz vezet, ami gyakran arra kényszeríti a fiatal lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából és megszakítsák tanulmányaikat.

 

A képzett tanárok hiánya, az alacsony fizetések és a tanárok alacsony társadalmi megbecsülése számos kelet-európai országban probléma, és ez alól Románia sem kivétel. A 2019-2020-as tanévben az állami iskolai tanárok éves bruttó kezdő fizetése 9000 euró körül volt Romániában[17], ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Ez havi 750 eurót jelent, ami nem elég a megélhetési költségek fedezésére Romániában.

 

Az informatikai (IT) készségek és a digitális írástudás elengedhetetlenek a 21. században. Romániában a 15 és 19 év közötti tanulók mindössze 57%-a rendelkezik alapszintű vagy annál magasabb szintű informatikai ismeretekkel, szemben az uniós átlag 82%-ával[18]. Ennek oka leginkább az, hogy az iskolák nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel és képzett tanárokkal a magas színvonalú informatikaórák megtartásához. A vidéki területeken különösen hiányzik a digitális infrastruktúra és az internetkapcsolat[19].

 

Az oktatási rendszer mindezen hiányosságai részben a romániai oktatásra fordított alacsony állami kiadásokkal magyarázhatók. 2020-ban Románia oktatási kiadásai a második legalacsonyabbak voltak az EU-ban, az ország GDP-jének mindössze 3,7%-át tették ki, szemben az 5%-os uniós átlaggal[20].

 

 

Megkülönböztetés és erőszak az oktatásban

 

A roma tanulók hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak a romániai oktatási rendszerben, ahogyan a kisebbséget gyakran a teljes lakosság körében is diszkriminálják. A roma gyerekeket gyakran szegregált osztálytermekbe helyezik, annak ellenére, hogy a 2007-es miniszteri rendelet megtiltotta az elkülönítésüket, amelyet azóta sem hajtottak végre. A szegregált osztályokban gyakran rosszabb a tanulási környezet a vegyes osztályokhoz képest[21], gyakrabban hiányzik a fűtés, a víz és a szakképzett tanárok, ezért alacsonyabbak a tanulmányi eredmények és magasabb az iskolaelhagyás arány[22].

 

Egy tanulmány kimutatta, hogy a lányok 30%-a tapasztal valamilyen formában szexuális zaklatást és visszaélést tanulmányai során, míg ez az arány az egyetemi hallgatók esetében 50%[23]. A tanárok által elkövetett szexuális visszaélések gyakran nem kerülnek bejelentésre a tanárok társadalmi státusza és hatalma miatt, valamint a hátrányos következményektől való félelem miatt. A szexuális zaklatás hatással van a gyermekek fizikai és mentális jólétére, növeli a depresszió esélyét, és tinédzserterhességhez vezethet, ami ismét arra kényszeríti a lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából.

 

Egy 2022-ben készült tanulmány szerint a diákok 82%-a volt már tanúja iskolai zaklatásnak, ami mutatja a probléma elterjedtségét[24]. Az iskolai zaklatás különböző formákat ölthet, mint például a társadalmi kirekesztés, a fizikai fenyegetés és a pletykák terjesztése, és negatív hatással lehet az áldozatok mentális egészségére, ami viszont kihat a tanulmányi előmenetelre és a tanulási folyamatra.

 

Zaklatás az iskolában

Forrás: https://www.romania-insider.com/comment-anti-bullying-law-romania-us-2018

 

A Covid-19 hatása az oktatásra

 

2020-ban a Covid-19 világjárvány terjedésének megállítása érdekében világszerte bezárták az iskolákat, és átálltak az online oktatásra. Az online oktatás elmélyítette a városi és a vidéki területek közötti szakadékot, mivel a vidéki diákoknak jóval kevesebb internethez és a tanórákon való részvételhez szükséges digitális eszközökhöz volt hozzáférésük. 2021-ben a városi háztartások 87%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, míg a vidéki területeken csak 73%[25]. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium becslése szerint a járvány idején több mint 250

000 gyermeknek nem volt hozzáférése az online oktatáshoz, mert nem volt áram, felszerelés vagy internet[26]. Ezek a hátrányos helyzetű, szegény területekről származó diákok lemaradtak a tananyagokkal, és azonnali intézkedések nélkül ay iskola lemondás arányuk növekedni fog.

 

Az online oktatás másik akadálya az informatikai ismeretek hiánya. Az online órákon részt nem vevő diákok 50%-a arról számolt be, hogy ennek oka az volt, hogy a tanár nem tartott online órákat[27]. Ezt leginkább az okozza, hogy a tanárok nem rendelkeznek az online tanítással kapcsolatos ismeretekkel, és a tanárok nem férnek hozzá az internethez, a felszereléshez és az online oktatási eszközökhöz. Emellett a diákok 13%-a számolt be arról, hogy nem tudta, hogyan kell használni az online platformokat[28]. A világjárvány a marginalizált gyermekek oktatási folyamatát jobban érintette, további kihívásokat teremtve számukra az oktatáshoz való hozzáférés terén.

 

 

Hivatkozások:

Asproiu, I. (2022). Romanian educational platform aims to reduce school dropout with online courses for students. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romanian-online-learning-platformnaradix

Bîzgan, O. (2020). Equal access to education for unregistered children. https://oanabizgan.com/en/equal-access-to-education-for-unregistered-children/

European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania. https://op.europa.eu/webpub/eac/education-and-training-monitor-2020/countries/romania.html

European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20. Publication Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/ea38b809-3dea-11ec-89db01aa75ed71a1/language-en

European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre,

Concerning Romania. http://www.errc.org/uploads/upload_en/file/romania-crc-submission-july2016.pdf

Eurostat. (2017). Teenage and older mothers in the EU. https://ec.europa.eu/eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170808-1

Eurostat. (2022). Early leavers from education and training. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Early_leavers_from_education_and_training#Early_leavers_from_education_ and_training_.E2.80.93_today_and_a_historical_comparison

Eurostat. (2022). Government expenditure on education. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Government_expenditure_on_education#Expenditure_on_.27education.27 Jurnalul.ro. (2016). Save the Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school. https://jurnalul.ro/stiri/educatie/salvati-copiii-peste-16-dintre-copiii-din-mediul-rural-intre7-si-10-ani-nu-merg-la-scoala-725287.html

Marica, I. (2021). Statistics office: Over 80% of households in Romania have access to the internet. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romania-households-internet-access-2021

Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The Hungarian Language in Education in Romania. https://eric.ed.gov/?id=ED599938

OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student performance (PISA 2018). https://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=ROU&treshold=10&topic=PI

Ofițeru, A. (2022). Why are Romanian students functionally illiterate? Education of bottomless forms and timeless eternity. Europa Liberă România. https://romania.europalibera.org/a/analfabestismfunctional-scoli-

romania/31854547.html?nocache=1&fbclid=IwAR3gI8adpB8xq0xPE4CLNYZ7u9Ux2GlljDLRHwPluJSDq N_4wSaspSECgdk

Right to education – HRMI Rights Tracker. (2022). Human Rights Measurement Initiative. https://rightstracker.org/en/metric/education?region=europe-central-asia

Romania Insider. (2018). School year starts in Romania but many schools don’t have necessary permits. https://www.romania-insider.com/romania-many-schools-dont-have-permits

Sârbu, E. A., & Oneț, R. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities. Identities in Globalization. Intercultural Perspectives, 134–138.

Terre des Hommes. (2021). Access to education for migrant children and youth in Romania. https://www.tdh.ro/sites/default/files/2020-

09/Access%20to%20education%20for%20migrant%20children%20and%20youth%20in%20Romania.P DF

UNICEF. (2020). Rapid assessment of the situation of children and their families with a focus on the vulnerable ones in the context of the COVID-19 outbreak in Romania – round 1. https://www.unicef.org/romania/documents/rapid-assessment-situation-children-and-their-familiesfocus-vulnerable-ones-context

United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report.

https://www.state.gov/wp-content/uploads/2022/03/313615_ROMANIA-2021-HUMAN-RIGHTSREPORT.pdf

van Kline, M. (2022a). Journalistic project aims to document the sexual harassment in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/rise-project-sex-abuse-map-romania van Kline, M. (2022b). Save the Children Romania survey shows bullying is a widespread issue in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/save-children-romania-surveybullying-schools

WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on drinking water, sanitation and hygiene in schools. https://data.unicef.org/resources/jmp-wash-in-schools-2022/

World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania. https://www.worldbank.org/en/news/video/2021/01/26/roma-inclusion-in-romania

 

  1. Human Rights Measurement Initiative. (2022). Rights to Education
  2. Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The

Hungarian Language in Education in Romania

  1. World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania
  2. Sârbu & Oneț. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities
  3. Jurnalul.ro. (2016). Save The Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school
  4. United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report
  5. Terre des Hommes. (2021). Access to Education for Migrant Children and Youth in Romania
  6. Ibid.
  7. Bîzgan, O. (2020). Equal Access to Education for Unregistered Children
  8. Ofițeru, A. (2022). Why Are Romanian Students Functionally Illiterate?
  9. Eurostat. (2022). Early Leavers from Education and Training
  10. WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on Drinking Water, Sanitation and Hygiene in Schools
  11. Romania Insider. (2018). School Year Starts in Romania But Many Schools Don’t Have Necessary Permits
  12. OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student Performance (PISA 2018)
  13. Ibid.
  14. Eurostat. (2020). Teenage and Older Mothers in the EU
  15. European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20
  16. European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania
  17. Ibid.
  18. Eurostat. (2022). Government Expenditure on Education.
  19. European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre, Concerning Romania
  20. Ibid.
  21. van Kline, M. (2022). Journalistic Project Aims To Document The Sexual Harassment in Romanian Schools
  22. van Kline, M. (2022). Save the Children Romania Survey Shows Bullying Is A Widespread Issue in Romanian Schools
  23. Marica, I. (2021). Statistics Office: Over 80% Of Households In Romania Have Access To The Internet
  24. Asproiu, I. (2022). Romanian Educational Platform Aims To Reduce School Dropout With Online Courses For Students
  25. UNICEF. (2020). Rapid Assessment Of The Situation Of Children And Their Families With A Focus On The Vulnerable Ones In The Context Of The COVID-19 Outbreak In Romania – Round 1.
  26. Ibid

 

Oktatási kihívások Moldovában

A Románia és Ukrajna között fekvő kis ország, Európa egyik legszegényebb országa, amelyet függetlenségének három évtizede alatt korrupció, oligarchia és polarizáció sújtott, a Moldovai Köztársaságot általában figyelmen kívül hagyják, vagy legalábbis nemzetközi szinten. Az utazási bloggerek által készített YouTube-videók, amelyek megpróbálják szenzációként feltüntetni az úti célt, olyan címeket viselnek, mint „Senki sem látogatja ezt az országot … Tudja meg, miért”, „Utazás Európa »legrosszabb« országába” és „Utazás az országba, amelyet mindenki megpróbál elhagyni”. Ez addig volt így, amíg az ukrajnai háború hatékonyan fel nem helyezte Moldovát a térképre, és fel nem hívta rá a nemzetközi közönség figyelmét.

 

A határon túli konfliktus arra kényszerítette Moldovát, hogy elgondolkodjon saját biztonságáról és az országot fenyegető potenciális veszélyekről. Sokan azt találgatták, hogy Moldova lehet a következő, amely orosz támadás alá kerülhet, egyfajta csavaros, imperialista dominóreakcióban. És bár ez a jóslat eddig nem igazolódott be, Moldova kétségtelenül megrázkódott a háború miatt, gazdaságát erősen megviselte, és belső konfliktusokat szított. Ez a destabilizált helyzet a társadalom minden aspektusát kihívás elé állította, beleértve az oktatást is, amely amúgy is problémás állapotban volt, és sok kívánnivalót hagyott maga után.

Jeswin Thomas fotó a Unsplash

Történelmi háttér

A Moldovai Köztársaságban az oktatás, és különösen a felsőoktatás története viszonylag fiatal. 1918-ban Besszarábia (a régió, amely nagyrészt Moldova mai területének felel meg) Nagy-Romániához került. És míg az újonnan integrálódott régiókban az általános iskolázottság és az írni-olvasni tudók aránya igen eltérő volt, Besszarábiában volt a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a 19. század végén, a cári közigazgatás idején erőfeszítéseket tettek az elemi közoktatási rendszer létrehozására és bővítésére.

 

A román politikai elit a nemzeti integrációra és a kulturális egységesítésre irányította erőfeszítéseit, beleértve az iskolák dekolonizációját és „románosítását”. Ez negatívan hatott az etnikai kisebbségek iskoláztatására, akik több mint egynegyedét tették ki, mivel a román hatóságokat aggasztotta a román társadalom etnikai heterogenitása, és gyakran gyanúsították az etnikai kisebbségeket felforgatással és hűtlenséggel.

 

1940 június 28-ika után Besszarábia a Szovjetunió része lett. A szovjet időszak alatt történt a moldovai oktatás fejlődésének nagy része. A tanfolyamok tartalmát, a tanulmányi programokat, a tanítási módszereket és a felvételi politikát közvetlenül a már létező szovjet köztársaságokból vették át. A szovjet időszak előtti akadémiai hagyományok hiánya megkönnyítette ezt a folyamatot. A professzorok és tudósok más szovjet köztársaságokból, különösen Oroszországból és Ukrajnából vándoroltak be, ami egyrészt emelte az oktatási színvonalat, másrészt elősegítette az orosz nyelv használatát, ami az oktatás uralkodó nyelvévé vált.

A Moldovai Köztársaság 1991. augusztus 27-én kikiáltotta függetlenségét, ami radikális politikai, gazdasági és társadalmi változások kezdetét jelentette, amelyek az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kellett. Ez egy sor kihívással és akadállyal találkozott, amelyek Moldova erőfeszítései és a függetlensége óta végrehajtott oktatási reformok ellenére továbbra is fennállnak.

Oktatási kihívások

Moldovában a tanulók több mint fele csak részben ért az olvasáshoz, a matematikához vagy a természettudományokhoz. A moldovai diákok elmaradnak a szomszédos országok társaiktól. A PISA 2018-as felmérés eredményei a következőket mutatják:

  • A diákok 57%-a ért el legalább 2. szintű olvasási készséget (OECD-átlag: 77%).
  • A diákok 1%-a volt kiemelkedő teljesítményű olvasásból (OECD-átlag: 9%) • A diákok 50%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet matematikából (OECD-átlag: 76%).
  • A tanulók 2%-a ért el 5-ös vagy magasabb szintet matematikából (OECD-átlag:

11%).

  • A moldovai diákok 57%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet természettudományokból (OECD-átlag: 78%).
  • A tanulók 1%-a volt a természettudományok terén csúcstartó (OECD-átlag: 7%).

Az iskolalátogatási arányok magasak az általános és a középfokú oktatásban, viszont a vidéki gyerekek a többieknél nagyobb valószínűséggel maradnak ki a tanórákból. Ez általában azért történik, mert a szülők úgy gondolják a gyerekeknek fontos házimunkát végezni és felelősséget vállalni a háztartásban. A roma gyermekek iskolalátogatási aránya minden oktatási szinten sokkal alacsonyabb, mivel e gyermekek egy részét soha nem íratták be, vagy sokkal később íratták be őket, mint kellett volna, vagy kimaradtak. Továbbá a roma gyermekeknek csak 20 százaléka jár óvodába, szemben a nem roma gyermekek 80 százalékával.

A társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű diákok 102 ponttal jobban teljesítettek olvasásban, mint a hátrányos helyzetűek a 2018-as PISA-felmérésen, ami nagyobb különbség, mint a két csoport közötti átlagos különbség (89 pont) az OECDországok között. Sok diák, különösen a hátrányos helyzetűek közül, alacsonyabb ambíciókkal rendelkeznek, mint az iskolai teljesítményük alapján várható lenne: minden harmadik hátrányos helyzetű diák és minden tizedik előnyös helyzetű diák arra számít, hogy nem fejezi be a felsőoktatást.

A társadalmi normák és a sztereotip nemi szerepek nagymértékben befolyásolják az oktatást és a további szakmai eredményeket. Az iskolaelhagyás arány például magasabb a fiúk körében, mint a lányoknál, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a férfiak és a fiúk nemi szerepüket kenyérkeresőként és gazdasági ellátóként látják. Bár általában véve a nemek közötti különbség az oktatásban viszonylag kicsi, a roma nők körében az iskolázottsági szint továbbra is alacsony. Végül, de nem utolsósorban, a nemi szerepek és a társadalmi nyomás hatására a lányok inkább a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó szakirányokat választják (filológia, politikatudomány, társadalomtudományok, szociális segítségnyújtás stb.), amelyek általában kevésbé jól fizetettek.

A fogyatékkal élő diákok helyzete sem könnyű, akik továbbra is kirekesztéssel szembesülnek. A moldovai oktatási intézmények többsége nem felel meg az inkluzív oktatási normáknak. Hiányoznak az akadálymentes iskolaépületek és -létesítmények, hiányzik a képzés a tanárok és a személyzet inkluzív oktatásra való felkészítése, valamint a fogyatékkal élőkkel szembeni negatív sztereotípiák és előítéletek formájában jelentkező társadalmi akadályok.

Ezenkívül sok moldovai iskolában hiányoznak az alapvető struktúrák, mind például a szaniterek. Különösen a falvakban, az illemhelyek általában az épületen kívül találhatók, és nem rendelkeznek a szükséges higiéniai, biztonságos és/vagy a nemi szempontokat figyelembe vevő feltételekkel.

A moldovai oktatási rendszer súlyos munkaerőhiánytól is szenved. A hátrányos helyzetű iskolába beiratkozott diákok 43%-a és a hátrányos helyzetű iskolába beiratkozott diákok 28%-a olyan iskolába jár, amelynek igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását – legalábbis bizonyos mértékig – a tanári személyzet hiánya akadályozza. A pedagógus végzettségűeknek csak legfeljebb egynegyede választotta az oktatási pályát. Az alacsony fizetések és az, hogy nem akarnak vidéki területre költözni, ahol a legsúlyosabb a hiány, a fő okok közé tartoznak.

A gyerekek egy Beslan-i iskolában járnak. Fotó a United Nations Development Programme in Europe.

COVID-19

A COVID-19 járvány még inkább rávilágított az előnyös és hátrányos helyzetű diákcsoportok közötti különbségekre és egyenlőtlenségekre. Mivel az internetpenetráció 2019-ben 79,9% körül volt Moldovában (ami jóval alacsonyabb, mint a 2019-es 90%-os uniós penetrációs arány), körülbelül 16 000 diák (az összes tanuló 4,8%-a) és 3000 tanár (az összes tanuló 10,6%-a) maradt IKT-technológiához (laptop, táblagép vagy internethozzáférés) való hozzáférés nélkül, így nem volt lehetőségük az oktatás megtartására vagy fogadására. A leginkább érintett kategóriák a vidéki területeken élők, a családok az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsony jövedelmű háztartások. A megfelelő felszerelés, például számítógép vagy internetkapcsolat hiánya, valamint a szülők körében tapasztalható magas írástudatlansági arány további akadályokat gördített a roma gyermekek távoktatásból való részesülése elé. A fogyatékkal élő gyermekek is további kihívásokkal szembesültek, mivel nehezebbnek bizonyult a távoktatáshoz szükséges támogatás biztosítása.

Az oktatás és a határon túli háború

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Moldova és Lengyelország fogadta be a lakosság számához képest a legtöbb menekültet. Az ukrán menekültek hirtelen érkezése óriási nyomást gyakorolt a moldovai oktatási rendszerre, hogy befogadja az oktatásra vágyó több százezer gyermeket. A menekültek beáramlására válaszul az Oktatási és Kutatási Minisztérium olyan szabályozást vezetett be, amely lehetővé teszi a menekültek bevonását és integrálását a nemzeti oktatási rendszerbe. Ez a nyitott menekültpolitika azonban tovább terhelte az amúgy is törékeny oktatási rendszert. A hatalmas oktatási igények túlterhelik az ország oktatási kapacitását, tekintettel a tanárhiányra, a nyelvi akadályokra, a mentális egészségügyi segítség és erőforrások iránti igényre stb.

 

Következtetés

Moldovát, ezt a kicsi és gyakran figyelmen kívül hagyott európai országot a határon túli konfliktus a figyelem középpontjába helyezte. Az ország jelentős oktatási kihívásokkal néz szembe. A diákok több mint fele küzd az olyan alapkészségekkel, mint az olvasás, a matematika és a természettudományok, és lemarad a szomszédos országok mögött. Az egyenlőtlenségek aggodalomra adnak okot, a vidéki közösségek és az etnikai kisebbségek gyermekei kimaradnak az oktatásból, a hátrányos helyzetű diákok pedig alacsonyabb elvárásokkal szembesülnek. 2020-ban a COVID-19 világjárvány súlyosbította a helyzetet, feltárva a digitális szakadékot. Jelenleg az ukrajnai konfliktus menekültek beáramlását hozta magával, ami még nagyobb terhet rak Moldova amúgy is törékeny oktatási rendszerére.

Moldova válaszúthoz érkezett saját jövőjét és oktatási rendszerének jövőjét illetően, mivel a kettő szorosan összefügg. Jól képzett és képzett munkaerő nélkül Moldova mint nemzet jövője borúsan néz ki. Ha nem kezelik a városi és vidéki területek közötti

egyenlőtlenségeket, valamint egyes kisebbségi csoportok marginalizálódását, az ország a szegénység és a kirekesztés körforgásának fennmaradását kockáztatja, ami akadályozhatja a társadalmi kohéziót és a stabilitást.

A Moldovai Köztársaság jelenleg kétségtelenül ijesztő kihívásokkal néz szembe. Mégis, elszántsággal és együttműködéssel, államként hatalmában áll egy rugalmas oktatási rendszer kiépítése, amely felszabadítaná a fiatalok potenciálját, hogy szebb jövőt építhessenek maguknak.

Hivatkozások

  1. Bald and bankrupt (2019). Nobody Visits This Country…Find Out Why. YouTube.

https://www.youtube.com/watch?v=wnDxHTaeNX0&list=PLqWdYjn21PdEO19u10zTJCrNazOK q6gf6&index=2

  1. Bischof, L. and Tofan, A. (2018). “Moldova: Institutions Under Stress—The Past, the Present and the Future of Moldova’s Higher Education System”. In: Huisman, J., Smolentseva, A. and

Froumin, I. (eds) 25 Years of Transformations of Higher Education Systems in Post-Soviet Countries. Reform and Continuity, 311-337. London: Palgrave Macmillan.

  1. Education Cannot Wait – Moldova. ECW in Moldova. Available at:

https://www.educationcannotwait.org/our-investments/where-we-work/moldova. Consulted on July 24 2023.

  1. Matt and Julia (2022). Traveling to the Country Everyone is Trying to Leave. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=mrc1ihZ4Iac&t=711s
  2. Negură, P. (2018). “Ce lecții tragem din școlarizarea minorităților din Basarabia interbelică ?”. In: Cioroianu, A. (ed.) Un Centenar și mai multe teme pentru acasă, 105-116. Iași: POLIROM.
  3. Negură, P. and Cușco, A. (2021). “Public Education in Romania and Moldova, 19-20th

Centuries: Modernization, Political Mobilization, and Nation-Building. An Introduction.”, Plural. History, Culture, Society, 9(1): 5-10.

  1. OECD – Programme for International Student Assessment (PISA) Results from Pisa 2018. Country Note. Moldova. Available at:

https://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=MDA&treshold=10&topic=PI. Consulted on July 24 2023.

  1. UN (2020). “Education and COVID-19 in the Republic of Moldova: Grasping the opportunity the learning crisis presents to build a more resilient education system”.
  2. UNFPA (2022). “Moldova lags behind in achieving gender equality in all spheres of life according to the UN Moldova Country Gender Assessment” Available at: https://moldova.unfpa.org/en/news/moldova-lags-behind-achieving-gender-equality-allspheres-life-according-un-moldova-country. Consulted on July 24 2023.
  3. UNICEF – Moldova. Education. Available at: https://www.unicef.org/moldova/en/what-wedo/education. Consulted on July 24 2023.
  4. Yes Theory (2022). Traveling to the “Worst” Country in Europe. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=_T2Avd3tFHc

 

 

 

Mustaka Simsekler és a “Litte Engineers Academy”

Interjú egy inspiráló törökországi fiatalemberrel az oktatás területén való részvételéről.

Egy kulturális központban vagyunk Utrecht városában, Hollandiában.

Mustafa Simseklert körülbelül húsz, három és tíz év közötti gyerek és szülei veszik körül. Mindössze egy óra alatt, az oktatási robotikai workshop keretében, célja, hogy megtanítsa őket a
„leggyorsabb autómodell” megépítésére.

Akkumulátorok, motorok és színes kártyák halmaza közepette tisztán észrevehető ezeknek a gyerekeknek és szüleiknek a mosolya, akik szinte ugyannyira élvezik, mint gyerekeik.

Little Engineers Academy

Szervezete a „Little Engineers Academy” nevet viseli. Ez különböző robotikai workshopok sorozatából áll, amelyek során a gyerekek nemcsak kézi és gyártási készségeiket fejleszthetik, hanem problémamegoldó képességeiket is.

Beszélgetésünk során érdeklődtünk Mustafa története és szervezete iránt.

Tudnál mesélni a hátteredről?

„Olaszországban tanultam elektro- és elektronikai mérnökségi szakon, majd Törökországban szereztem egy jogi alapdiplomát. Mesterképzést is végeztem robotikából és gyermekagyfejlesztésből.

Aztán a Boeing repülőgépgyártó cégnél dolgoztam az Egyesült Államokban, három különböző helyen: Los Angelesben, Bostonban és Seattle-ben. Ezután Chilében dolgoztam, majd legutoljára
Franciaországban, ahol a NATO-nál dolgoztam kutatással. Végül visszatértem Törökországba, ahol szintén a török légierőnél dolgoztam.”

Mi történt eztkövetően?

2016-ban kirúgtak, mert nem teljesítettük, amit a kormány kért. Valamint, elleneztem a török- szír lehetséges háborút, ami nem egyezett a kormány propagandájával. A kormány elkezdett terroristáknak beállítani minket: a bátyáim börtönbe kerültek, mindannyian elvesztették a munkájukat, és egyiküket kitiltották az egyetemről. Édespám nem bírta a nyomást, és meghalt. Nehéz volt nekünk, ezért, abban a pillanatban alapítottam meg ezt a céget, a “Little Engineer Academyt” 7 éve.

Kollégáimmal nyomon követtük a gyerekek agyi fejlődésével kapcsolatos kutatásokat, ami híressé tette a cégünket Törökországban. Edzéseinket a „játékra” alapozzuk. Valójában a gyerekeknek is van munkájuk, és az ő feladatuk egy játék megoldása. Ezeken a workshopokon laptop és telefon nélküli játékokat ajánlunk gyerekeknek, mert ezek nagyon károsak kisgyermekkorban.

Little Engineers Academy

Miért kellett elmenekülnie Törökországból?

Ezt a céget Törökországban alapítottam, ahol olyan híressé vált, hogy közel 20 kollégánk volt. Egy idő után azonban a török kormány tanácsot kért tőlünk, majd ezután 6 évre ítéltek, terroristának tartottak.

Szóval, egy nap úgy döntöttem, hogy elmenekülök, 12 órakor elkezdtem úszni Törökországból, és 6 órakor Görögországban voltam.

Majd elmentem Olaszországba, mert volt egy személyi igazolványom a tanulmányi időszakból, végül Hollandiába kerültem, 2021-ben, közel 15 hónapja.

Menekültként jöttem ide, és egy táborban voltam, és akkoriban olyan értelmetlennek tűnt számomra, hogy az összes időt ágyban töltesem, ezért elkezdtem leckéket adni a táborban lévő gyerekeknek. Elkezdtem önkénteskedni munkát, valamint akkoriban kapcsolatba léptem Sharon Dijksmával, Utrecht polgármesterével is, aki valóban segített támogatást találni. Hollandiában kezdtem órákat tartani, jelenleg pedig az ország 14 különböző pontján tartok órákat. Még ha más high-tech cégek is ajánlottak volna magasabb fizetést, nagyon elégedett vagyok a munkámmal, szeretnék valamit a gyerekekkel foglalkozni, ezért választottam ezt az utat. Ez is egy módja volt annak, hogy köszönetet mondjak ennek az országnak.

Hogyan működnek a workshopjaid?

Általánosságban, az összes robotgyártó cég kész anyagokat használ, kész programokat old meg, és mindegyik olyan képernyőkre van utalva, amelyek már nagyon korán károsak a gyerekekre.

Célunk, hogy a gyerekeknek csak a motort és az akkumulátorokat adjuk, hiszen az összes többi anyag a természetből származik és mindenhol megtalálható. Gyökerekből, kövekből, gesztenyékből készítünk például néhány robotot… A gyerekek mindenből tudnak robotot építeni, nincs szükségük extra anyagokra. A fókuszunk olyan projektek végehezvitele, amit a gyerekek valóban használni fognak otthonaikban, repülőgépeikben, hálószoba lámpáiban…

Jelenleg 1000 gyermeket képeztünk ki Hollandiában és több mint 6000 gyermeket a világon. Ez az oktatási program az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Törökországban működik.

Célunk az, hogy megtanítsuk őket a problémák megoldására, nem a kódolásra vagy programozásra. Az emberek a kódolást vagy a programozást célnak tekintik, de nem ez a cél, hanem az agy fejlesztése, ami segíti őket a problémamegoldó képesség fejlesztésében. Ez azért van így, mert nem tudjuk, hogy a jövőben milyen problémákkal és technológiákkal kell szembenézniük, de tudjuk, hogy lesznek problémák az életükben…

Little Engineers Academy

By Serena Lucia Bassi

Translated by Anna Gruber from the original Mustafa Simsekler and the Little Engineers Academy.

Interjú Marcel Voorhoeve-vel és a menekült tanárok hollandiai tanári képzéséről

Író: Serena Bassi

Marcel Voorhoeve, a hollandiai oktatás területén tevékenykedő, inspiráló ember vallomása.

Miután élete nagy részét matematika- és fizikatanárként, valamint egy középiskola igazgatóhelyetteseként töltötte, Marcel Voorhoeve megalapította a DVDK (Docentvluchteling voor de Klas), azaz “Menekült Tanárok az Osztályteremért” szervezetet.

A DVDK önkéntesei a Holland Matematikatanárok Szövetségével és a VluchtelingenWerk Nederlanddal (Holland Menekültügyi Tanács) együttműködve azon dolgoznak, hogy a tanári szakmával rendelkező menekültek Hollandiában is gyakorolhassák hivatásukat.

A 2023-as Oktatási Világnap alkalmából a Broken Chalk úgy döntött, hogy beszélget Marcel Voorhoeve-vel a tapasztalatairól, a DVDK létrehozásáról és arról, hogy milyen javaslatokat adna másoknak, akik esetleg részt kívánnak venni a “menekült tanárok tanításának” előmozdításában.

Mesélne nekem a hátteréről?

“Délen, Maastrichtban születtem, jelenleg 67 éves vagyok, az Utrechti Egyetemen tanultam matematikát és fizikát. Ez egy ötéves tanulmány volt, és utána lehetett megszerezni a képesítést, hogy tanár lehessek. Ezután elkezdtem állást keresni az oktatásban, ami akkoriban nem volt egészen egyszerű… Végül Utrechtben kaptam egyet, egy római katolikus iskolában lettem tanár, ahol fizikát kezdtem tanítani”.

Ezután Marcel matematikatanár lett, majd a nyolcvanas évek közepén, a számítógépek fejlődésével informatikaórákat is elkezdett tartani. Elmondása szerint ez egy meglehetősen érdekes időszak volt az oktatási rendszer számára, mivel új elképzelések jelentek meg a matematika tanításának módszertanairól.

“Az utrechti egyetemen a tanszék új elképzeléseket dolgozott ki a matematikaoktatásról. Iskolánk több projekt során “kísérleti iskola” volt, és ez számomra is nagyon érdekes volt, mert így jó tanárként fejlődhettem”.

Hozzáteszi: “Sok országban a matematikát tanulni és gyakorolni kell, de a legfontosabb a gyakorlás… Ez a megközelítés nem sokat segít a saját gondolkodásunk fejlesztésében, ami csak akkor lehetséges, ha van időnk arra, hogy magunk próbáljuk ki a dolgokat, természetesen egy jó tanár segítségével”.

Miután élete nagy részében tanárként dolgozott, pályafutása utolsó 15 évében Marcel az iskolaigazgatótanácsának tagja volt. Végül a munka abbahagyása előtti utolsó négy évben az amszterdami  Műegyetem tanárképző tanszékén tanított. Itt matematikai tárgyakat, különösen statisztikát és a matematika didaktikáját tanította azoknak a fiatal hallgatóknak, akik matematikatanárok akartak lenni.

Hogyan jött a DVDK ötlete?

“Három évvel ezelőtt, a Corona-időszak kezdete körül abbahagytam a munkát, de nagyon szerettem a tanítani. A párommal egy pillanatra elkezdtünk utazgatni….. Januárban, karácsony után azon gondolkodtam, hogy mit is csinálhatnék. A következő utazásra való várakozás nem volt kielégítő számomra”.

Egy nap Marcel úgy döntött, hogy elmegy a Plan Einsteinbe, amelyet Utrecht önkormányzata és a VluchtelingenWerk Nederland nevű szervezet fejlesztett ki, amely a menekültek befogadásában és beilleszkedésében segít a városban. Egy alkalmazottal beszélgetve Marcel megismerkedett egy török menekülttel, aki hazájában matematikatanár volt, és nagyon szeretett volna újra tanítani. Az egyetlen probléma az volt, hogy nem volt alaptudáa a holland nyelvről, a matematikaoktatásról és a hollandiai iskolarendszerről.

“Barátok lettünk, segítettem neki a nyelvvel, hogy megértse az oktatási rendszert. Aztán elmondta nekem, hogy tagja volt egy körülbelül 100 törökországi matematikatanárból álló WhatsApp- csoportnak, akik azért menekültek el hazájukból, mert gondot jelentettek számukra a törökországi politikai fejlemények, és már nem volt lehetőségük arra, hogy ott tanítsanak”

Ugyanakkor, mesélte Marcel, Hollandiát rendkívül problémás matematikatanárhiány sújtja.

Ez paradox helyzetet teremt: egy olyan országban, ahol egyre kevesebb a tanár, vannak hozzáértő menekült tanárok, akik segíthetnek a befogadó közösségnek, és ugyanakkor gyakorolhatják azt a szakmát, amit szeretnek és választottak.

A DVDK ötlete ebből a paradoxonból született. A Holland Matematikatanárok Alapítvány és a VluchtelingenWerk Nederland szervezet segítségével Marcel elindított egy projektet, amelynek célja, hogy a külföldről érkező tanárokat segítse abban, hogy Hollandiában tanárokká váljanak.

–

“Elméletileg minden Törökországból érkező menekült taníthat az iskoláinkban, mivel a holland oktatási rendszerrel kompatibilis engedéllyel rendelkeznek. Azonban természetesen a nyelv problémás, a holland oktatási rendszer is, és még az is, ahogyan a matematikát tanítják Hollandiában, óriási mértékben különbözik Törökországtól, Irántól vagy Szíriától… Sokat hallottunk ezektől a  matematikatanároktól, akik nem voltak elégedettek a más egyetemeken meglévő projektekkel, és úgy gondoltuk, hogy kitalálhatunk egy jó projektet, hogy ezt jobbá tegyük.” -mondta.

“Készítettünk egy tervet, amit elküldtünk az oktatási minisztériumnak, egy jó strukturált módszerről, amivel a külföldről érkező menekülteket segíthetjük attól a pillanattól kezdve, hogy Hollandiába érkeznek, segítünk nekik abban, hogy Hollandiában értékeljék a bizonyítványaikat és engedélyeiket, és felkészítjük őket arra, hogy gyorsan és tartósan tanárrá válhassanak”.

2022 februárjában egy 15 tanárból, 13 matematikatanárból és 2 informatikatanárból álló csoport aDVDK elképzelései alapján indított kurzust az Utrechti Alkalmazott Tudományok Egyetemén.

(Picture: Two IT  teachers are instructed by their teacher in didactics of the Vrije Universiteit Amsterdam)

 

Hogyan működik a DVDK a gyakorlatban?

A DVDK szerint a hollandiai nyelvi, didaktikai és  iskolarendszerrel kapcsolatos képzések csak egy részét képezik annak, amit a DVDK csinál, az úgynevezett  “második időszakot”.

Valójában hangsúlyozta, hogy ezeknek a Hollandiába  érkező menekülteknek sürgősen szükségük van egy olyan szakaszra, amelynek meg kell előznie ezt a fajta  képzést.

“Ezeknek a menekülteknek, amikor Hollandiába jönnek, ismerniük kell a nyelvet, mielőtt elkezdenék ezt a második időszakot. Azonnal el akarjuk kezdeni, miután  megkapták a státuszukat, vagy néha még azelőtt, hogy megkapnák a státuszt. A menekültügyi központokban nem engedik meg nekik, hogy tanfolyamot végezzenek vagy gyakorolják a holland nyelvet… Ez szörnyű és demotiváló. Természetesen vannak önkéntesek által szervezett akciók, de jelenleg nincs strukturált segítség a menekültügyi tanároknak. Egy gyors indulás segítene ezeknek a menekült tanároknak abban, hogy motiválóan kezdjenek neki a dolgok vizsgálatának és fejlesztésének az új jövőjük érdekében.”

“A mi elképzelésünk, és ezt nevezzük első periódusnak, az, hogy amikor egy külföldi tanár érkezik Hollandiába, akkor valamit fel kell ajánlani ennek az embernek. Úgy gondoljuk, hogy nagyon
fontos, hogy ezt már a kezdetektől fogva megtegyük, mert ez lehetőséget ad arra, hogy a menekülteket motiválni lehessen arra, hogy jó dolgokat tegyenek a saját életükért.”

(Picture: In June 2022 the team of Hogeschool Utrecht and members of the projectgroup DVDK (Docentvluchteling voor de Klas) congratulated the participants with their first part of the course)

Marcel szerint emellett arra is szükség van, hogy eligazítást nyújtsanak arról, hogy mit jelent konkrétan az oktatás Hollandiában, mert a menekülteknek lehet, hogy kevés vagy egyáltalán nincs információjuk arról, hogy mit jelent Hollandiában tanárnak lenni.

“Azt is nagyon fontosnak tartjuk, hogy elkezdjük egy kicsit gyakorolni a nyelvet. Kifejlesztettünk egyfajta honlapot, ahol holland nyelvórákat kínálunk. Ráadásul ezeknek a leckéknek a feladatai,
gyakorlatai és tartalma szakmaorientáltak, tehát a kontextus és a feladatok a tanár szakmájához kapcsolódnak. Ez a kialakítás erősen motiválja a menekülteket. Sok tanár valóban szívből tanít, és
az, hogy lehetőséget adunk nekik arra, hogy részt vegyenek ezeken az órákon, egyben azt is jelenti, hogy azt üzenjük nekik, hogy szívesen látjuk őket az országunkban és a matematikai közösségünkben, és hogy segíteni akarunk nekik.”

Ebben az értelemben a DVDK az egyetlen olyan szervezet az országban, amely ebben az első időszakban ötleteket és anyagokat dolgozott ki.

Végül Marcel a képzés harmadik időszakáról mesélt. Ezt az utolsó részt akkor kell a gyakorlatba ültetni, amikor a matematikatanárok elkezdik az első munkájukat, mivel még sok coachingra van szükség.

“Még ha a nyelvezet teljesen rendben is van, és még ha a didaktika rendben is van, a tanárnak az új iskolai környezetben kell fejlesztenie magát, és sok segítségre van szüksége. Különösen a nyelvi
kérdésekben, például amikor visszajelzést kap a szülőknek szóló e-mailek vagy levelek megírásához, vagy a tanulók számára jó feladat vagy teszt megtervezéséhez…”.

Ha tanácsot kellene adnia az oktatás területén dolgozóknak, melyek azok a legfőbb nehézségek, amelyeket le kell küzdeni, és hogyan lehet ezt megtenni?

“Több dolog… Először is, a résztvevőknek sok időt kell szánniuk, ami akkor lehetséges, ha valóban hisznek az ötletben, és ha van egy olyan személyekből és szervezetekből álló csoport, akik szintén
hisznek az ötletben. Az is fontos, hogy jó legyen az együttműködés. Elmondhatom, hogy azokkal az emberekkel, akik most részt vesznek a projektben, tulajdonképpen egyfajta barátok lettünk. Ez segít a hullámvölgyek kezelésében is, amelyekkel egy projekt mindig találkozik.

Másodszor, a DVDK megvizsgálta, hogy a projekt struktúrája más tantárgyakra is alkalmazható-e. Felfedeztük, hogy a fizika, kémia, technika és informatika tanárainak is szükségük van kreatív
ötletekre, hogy új tanárokat toborozzanak. Össze kívánnak kapcsolódni, és ez azt jelenti, hogy a DVDK bővülni fog, és valóban hozzájárul ahhoz, hogy egyre több jó tanár álljon rendelkezésre. Ez
egy példa a politikánkra: minél több szervezetet és résztvevőt bevonunk azzal a céllal, hogy minél több szakértelem álljon rendelkezésre. És harmadszor, rengeteg szakértelem és “emberierő” áll
rendelkezésre. Szakértelem a nyelvdidaktikában (CLIL), a matematika didaktikában, különösen a tanárok számára, a külföldről érkező tanárok coachingjában stb. A DVDK örül az egyetemek és
különösen a Hogeschool Utrecht hozzájárulásának, akik az első csoportunkat képezték. Most pedig az oktatási minisztériumunkra várunk. Erőfeszítéseink eredményeként az új miniszterünk elkötelezte
magát a strukturált megközelítés és a pénzügyi igények mellett. Önkéntes munkánk folytatódni fog!”.

(Picture: Group of 15 teacher-asylants who started a course at Hogeschool Utrecht in February 2022)

 

 

Translated by Anna Gruber from the original The testimony of Marcel Voorhoeve, an inspiring man operating in the education field in the Netherlands

Sajtóközlemény: Az oktatás nemzetközi napja 2023

2023 Január 24

 

Idén január 24-én a Broken Chalk meghívja Önt, hogy csatlakozzon hozzánk és ünnepeljük együtt az oktatás nemzetközi napját.

Ezen a napon elismerjük az idei oktatáspolitikai eredményeket, ugyanakkor figyelembe vesszük a COVID-19 világjárvány által okozott folyamatos kihívásokat, a fegyveres konfliktusok globális növekedését, a szólásszabadság fokozott korlátozását és a globális gazdasági válságot, amely hozzájárult az oktatásfinanszírozás és az oktatási színvonal csökkenéséhez, illetve a beiratkozási arány visszaeséséhez. Mi, a Broken Chalk, mindennél jobban reméljük, hogy a globális civil szervezetek közösségét az oktatás iránti kollektív elkötelezettségünk megkétszerezésére vezethetjük.

Először is térjünk ki arra, hogy a Broken Chalk hogyan járult hozzá pozitívan az oktatás emberi jogként való megvalósításához 2022-ben. Ebben az évben a Broken Chalk jelentős kutatást végzett a több mint 25 ország előtt álló oktatási kihívásokkal kapcsolatban, beleértve a finanszírozási problémákat, a beiskolázást, a faji és etnikai hovatartozást, a társadalmi-gazdasági megoszlást, a nemek közötti egyenlőséget, a fogyatékkal élő diákok hozzáférhetőségét az oktatáshoz, a diplomások foglalkoztatási arányát és a fiatal felnőttek szakképzéshez való hozzáférését. Ezek az oktatási kihívásokról szóló jelentések, amelyeket weboldalunkon és közösségi média platformjainkon vannak közzétéve, felhívták a figyelmet bizonyos országok legégetőbb oktatási problémáira vagy a legpozitívabb oktatási kezdeményezésekre.

Ezenkívül a Broken Chalk új jelentéssorozatba kezdett, amely összefoglalja és elemzi az Európai Unió 2021-es bővítési csomagját a Nyugat-Balkánra és Törökországra vonatkozóan. Konkrétan, ez a sorozat hét jelentést készített, minden egyes csatlakozási szándékkal foglalkozó országról egyet, felhívva a figyelmet arra, hogy az EU milyen területeken javasolt alapvető reformokat. Mindegyik jelentés az érintett ország oktatáspolitikáját, a gyermekek jogainak tiszteletben tartását, a társadalmi-gazdasági egyenlőséget és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést vizsgálta az EU-bővítési csomag mérőszámai és értékelései szerint. Ennek eredményeként a jelentések kritikus párbeszédeket indítottak arról, hogy az EU által javasolt reformok milyen hatással lesznek az oktatásra.

Végezetül, a Broken Chalk részt vett az Egyesült Nemzetek éves egyetemes időszakos felülvizsgálatában (angolul Universal Periodic Review, röviden UPR), ahogyan már a szervezet 2020-as megalakulása óta is minden évben résztvett. Az UPR egy egyedülálló folyamat, amelynek során az államok egy szakértői értékelésben, valamint más államok emberi jogi politikáinak és eredményeinek figyelembevételével foglalkoznak és kezdeményeznek párbeszédet egymással. A párbeszéd elősegítése érdekében a civil szervezeteket és a nemzeti emberi jogi intézményeket felkérik, hogy nyújtsanak be nyilatkozatokat és jelentéseket az érintett ország emberjogi politikájáról és eredményeiről. Ebben az évben a Broken Chalk 30 országra vonatkozóan nyújtott be beadványt az UPR-hoz. Ezek a beadványok létfontosságúak az UPR-gyakorlat szempontjából, mivel bizonyos kiválasztott megjegyzéseket és javaslatokat közvetlenül a vitafórumra küldenek. Ebben a körben a Broken Chalk számos ajánlását elfogadta a UPR, ami azt jelzi, hogy a Broken Chalk eredményes vitát generál az emberi jogi közösségen belül, és kézzelfoghatóan hozzájárul a reformokhoz azokban az országokban, ahol az emberi jogok megsértése rendszeresen előfordul.

Most pedig bemutatjuk hogyan tervezi a Broken Chalk kutatással, jelentésekkel és figyelemfelkeltéssel bővíteni folyamatban lévő munkáját. A jövőben is folytatni fogjuk az oktatási kihívásokról szóló jelentéseinket, remélhetőleg a világ új területeire is kiterjesztve. A tervek szerint további 35 országra vonatkozó jelentések fognak készülni, ismét figyelembe véve az állam, az oktatási bürokrácia, az iskolák és a diákok előtt álló kihívásokat. Ismét részt veszünk a UPR-ban 2023-ban és további 39 országra vonatkozóan tervezünk jelentést benyújtani. Ezen túlmenően 2023-ban új kezdeményezéseket is tervezünk annak érdekében, hogy az oktatás mint emberi jog még több ember számára biztosítva legyen. Reméljük, hogy új projektekbe kezdünk, beleértve az új jelentéssorozatokat és proaktív projekteket helyi és globális partnerekkel egyaránt.

Ma, az Oktatás Nemzetközi Napján, amikor az új év még mindig friss, a Broken Chalk továbbra is az oktatási intézmények és diákok mai problémáira összpontosít. A globális civil társadalomnak és civil szervezeteknek egymással együtt kell működniük az oktatás jövőjének átalakítása érdekében. Reméljük, hogy párbeszédet kezdeményezhetünk a mindenki számára egyformán elérhető oktatás és az oktatás minőségének erősítéséről, az oktatási erőforrások digitális átalakulásában való eligazodásról, a tanárok támogatásáról, valamint egy biztonságos és fenntartható platform szavatolásáról a hallgatói hangok számára. Ezen az oktatás nemzetközi napján gondolja át, hogyan járulhat hozzá e célok eléréséhez magánszemélyként és egy globális emberjogi közösség tagjaként. Az oktatás egyrészt emberi jog, másrészt a fenntartható fejlődés, a politikai harmónia és a társadalmi kohézió kulcsa. Boldog az oktatás nemzetközi napját!

Írta,

Broken Chalk

Fordította,
Réka Gyaraki

 

English Version : https://brokenchalk.org/press-release-international-day-of-education-2023/

Sajtóközlemény: Emberi jogok világnapja, 2022

 2022 December 10

Sajtóközlemény: Az emberi jogos napja, 2022

“Az oktatáshoz való emberi jog elősegítése más emberi jogok érvényesülését is elősegíti”

Idén december 10-én a Broken Chalk nemcsak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 74. évfordulóját kívánja megünnepelni, hanem reflektálni is szeretne azokra a kihívásokra és sikerekre, amelyekkel az emberi jogi közösség ebben az évben szembesült. Mint mindig, most is a Broken Chalk egyik fontos küldetése, hogy felhívja a figyelmet az oktatás fontosságára az emberi jogok aktualizálásában. Annak ellenére, hogy az emberi jogok terén világszerte számos előrelépés történt, a szegénység, a szisztematikus és intézményes erőszak, a diszkrimináció és a korrupció továbbra is megakadályozza a gyermekeket és a fiatal felnőtteket abban, hogy teljes mértékben érvényesítsék az oktatáshoz való jogukat. Ahogy a 2023-as év elindul, érdemes átgondolnunk, hogy az egyes nemzeteknek és a nemzetközi közösségnek milyen politikákat kell bevezetnie a mindenki számára elérhető minőségi oktatás elősegítése érdekében.

2022-ben továbbra is az anyagi nehézségek jelentették az egyik legnagyobb akadályt az oktatáshoz való hozzáféréshez. Az oktatási létesítményekben világszerte továbbra is hiányzik a biztonságos infrastruktúra, a tiszta víz, az elegendő felszerelés, könyvek és egyéb tanszerek. A pedagógusok ritkán kapnak megélhetési bért annak ellenére, hogy egy társadalomban a legalapvetőbb munkát végzik. Ez a finanszírozási válság a globális infláció növekedésével súlyosbodik. A gazdaság hanyatlásával a kormányok csökkentik az oktatási költségvetést, tovább rontva az oktatás minőségét. Ugyanakkor a családoknak több jövedelemre van szükségük, ezért több gyermek hagyja ott az iskolát hogy helyette dolgozzon és pénzt keressen. Ez a két tényező egymást erősíti; ha a gyermek oktatásának minősége romlik, a árértékarányra tekintettel lévő családok nagyobb valószínűséggel részesítik előnyben a munkát az iskolával szemben, mivel a munkavégzés közvetlenebb értékkel bír. Ennek tartós negatív hatásai lehetnek; az iskolázatlan munkaerő mindenki számára csökkentheti a béreket, növelve a vagyonegyenlőtlenségeket és súlyosbítva a szegénységet. Ennek az ördögi körnek a megakadályozása érdekében emlékeztetnünk kell politikai döntéshozóinkat – nemzeti és nemzetközieket egyaránt –, hogy az oktatás alapvető emberi jog, amelyhez elegendő finanszírozást kell biztosítani.

A hozzáférhető és minőségi oktatás másik problémája az országokon belüli konfliktusok elterjedése. A jelenlegi török kormány igazságtalan bűnüldözési gyakorlata miatt a tanárok kínzásnak és bebörtönözésnek vannak kitéve, illetve egy részük életüket is vesztették. Az iráni erőszak, a burkina fasói ismétlődő puccsok, az ukrán invázió, a tálibok hatalmának kikristályosodása Afganisztánban, valamint az etiópiai, szíriai, jemeni, mianmari és sok más országban való konfliktus mind hátráltatta 2022-ben, hogy a világ legégetőbb problémáira megoldás szülessen. A konfliktusövezetekben az oktatáshoz való emberi jog érvényesítése szinte leküzdhetetlen kihívásokkal néz szembe. Az erőszak állandó fenyegetése megakadályozza az oktatást, különös tekintettel arra, hogy az oktatási létesítmények gyakran a felkelő fegyveres csoportok célpontjaivá válnak. A családok nagy veszteségeket szenvednek el, beleértve az emberéletek, a családtagok, a jövedelem és/vagy otthonuk elvesztését, sőt sok esetben menekültté is válnak. A humanitárius segítségnyújtásra irányuló erőfeszítések megszilárdítása elengedhetetlen annak érdekében, hogy egyes alapvető oktatási szolgáltatások továbbra is biztosítva legyenek a konfliktusok idején. Az oktatás sok szempontból hatékony gyógyszer a konfliktusok megelőzésére és a konfliktus társadalmi következményeinek kezelésére is. Az oktatás kulcsfontosságú a társadalmi kohézió kialakításában, és erőszakmentes módot kínál a politikai célok kifejezésére és megvalósítására. A nagyobb konfliktuskockázatú társadalmakban a társadalmi, politikai és etnikai kisebbségeket segítő célzott oktatás megelőzheti az erőszakot. Ha a társadalmon belül konfliktus történik, az utólagos oktatás pótolhatja a kitelepített lakosság által hagyott fejlődési réseket, elősegítve a társadalom gazdagságának helyreállítását. A konfliktus utáni oktatás segíthet azoknak is, akiket a konfliktus negatívan érintett, különösen azokon, akik elvesztették családjukat vagy otthonukat; az oktatás eszközt adhat a rugalmassághoz és az új, jobb lehetőségekhez. Végezetül, az emberi jogi oktatás képes visszaintegrálni a korábbi harcosokat azáltal, hogy megtanítja őket erőszakos magatartásuk hibájára, és megvigasztalhatja a korábbi áldozatokat azáltal, hogy megtanítja őket értékelni emberi lényként betöltött fontosságukat.

Az utolsó kihívás, amellyel az oktatásnak továbbra is szembe kell néznie, a COVID-19 világjárvány okozta folyamatos változások és lemaradások. A digitális tanulás által leginkább érintett tanulók, köztük a kisgyermekek és azok, akik nem engedhetik meg maguknak az internetet vagy a digitális technológiát, továbbra is lemaradnak az iskolában. Meg kell akadályoznunk azt, amit egyre inkább „globális tanulási válságnak” neveznek, mivel a gyerekek nem kapják meg a COVID-19 előtti színvonalú oktatást, és az iskolák nem tudnak alkalmazkodni a 21. század változó igényeihez. A nemzeti és nemzetközi döntéshozóknak visszajelzést kell kérniük az iskoláktól és a családoktól, hogy megtudják, hogyan változhat meg az oktatáspolitika a digitális korban, és hogyan képes a digitalizálás minden hátterű és tanulási igényű tanulót bevonni.

2023-ban a Broken Chalk többek között ezekre a kérdésekre fog fókuszálni. Fontos megjegyezni, hogy az emberi jogok nemzetközi napján minden emberi jog összefügg, és kölcsönhatásban van; az oktatáshoz való jog érvényesítése más emberi jogok, például az élethez, a törvény előtti egyenlőséghez, a magánélethez, a tulajdonjoghoz, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadsághoz, vélemény- és véleményszabadsághoz és még sok máshoz is hozzájárul. Kölcsönösen, az egyéb emberi jogok terén elért előrelépések pozitív hatással lesznek az oktatásra.

A Broken Chalk elkötelezi magát, hogy ebben az új évben is keményen fog dolgozni minden emberi jog előmozdításán az oktatáshoz való jog felemelésével.

Írta,

Broken Chalk

Human_Rights_Day_2022_Press_Release_Hungarian

Oroszország lerohanta Ukrajnát: Ki fizeti meg a háború árát?

Mahmud Darwish palesztin költő és író így nyilatkozott a háború jelenségéről:

„A háborúk véget érnek egyszer. A vezetők kezet ráznak. Az öreg hölgy örökké várakozik a mártírhalált halt fiára. Egy lány várni fog szeretett férjének visszatérésére. És gyermekek várják haza hősként ünnepelt édesapjukat. Nem tudom, ki adta el a szülőföldünket, de azt láttam, hogy ki fizette meg az árát.” [1]

Az évek során számos országot pusztítottak el háborúk és diktatúrák. Ezek közül sok ország fejlett volt, mielőtt a háborúk tönkretették volna őket; virágzó kultúrával és fejlett társadalmi és technológiai vívmányokkal rendelkeztek, mint például Szíria, Palesztina, Líbia, Afganisztán, Irak, Szomália, Jemen és még sorolhatnánk.

Diktátorok és korrupt politikusok kapzsisága és önzése nyomorba taszította ezeket az országokat. Sok ártatlan élet elvesztett; sok ország most is szenved a szegénységtől elnyomó rezsimek rossz kormányzása alatt. A háborúk miatt a nemzeti infrastruktúrák összeomlottak, miközben a pusztítás az országok környezeti értékeire is káros hatással voltak.

The Costs of War Project, Watson  Institut für internationale und öffentliche Angelegenheiten, Brown Universität, 2021

 

Ukrajna most csatlakozott azon országok sorához, amelyeket diktátorok kapzsisága miatt háború tesz tönkre. Vlagyimir Putyin nem csak megszállt egy Oroszországgal szomszédos szuverén államot, de rendszere teljes cenzúrát gyakorol a háborúról történő orosz kommunikáció felett is. A független orosz médiumokat és újságírókat, akik felszólalnak Putyin rezsimje, illetve a rezsimje által okozott orosz állampolgárok szenvedései ellen, azokat megfélemlítik és akár törvénytelenül őrizetbe is veszik őket. Ugyanígy bánnak azokkal a tüntetőkkel is, akik ellenzik Putyin uralmát és a rezsimje által Ukrajnában elkövetett bűnöket, például azt, hogy fiatal oroszokat kényszerítenek az orosz fegyveres erőkhöz való csatlakozásra anélkül, hogy tájékoztatnák őket arról, hogy részt vesznek Ukrajna lerohanásában. Mindezek tankönyvi példák lehetnének arra, hogyan is működik egy totalitárius állam.

Hogyan érintette az ukrán oktatást a háború?

A háború lesújtó hatással volt az ukrán oktatásra: az oktatási anyagok hiánya és a szegénység miatt az oktatáshoz való hozzáférés korlátozott. A háború miatt számos oktatási intézmény, például iskola és óvoda megsemmisült vagy megrongálódott, ami veszélyezteti az országban élő gyermekek jövőjét.[2]

Az UNICEF nemrégiben közzétett egy jelentést az Ukrajnába történő orosz invázió hatásairól. A jelentés szerint az invázió miatt több mint 350 000 iskolás gyermek nem jut oktatáshoz, mivel az iskolai infrastruktúra megrongálódott vagy megsemmisült. Mindeközben a tanárok által elsajátított tanítási módszerek sok esetben nem hatékonyak egy háború sújtotta szegényes oktatási környezetben, ez pedig szintén korlátozza az ukrán gyermekek minőségi oktatáshoz való hozzáférését. Ez azt jelenti, hogy a háború megfosztja az ukrán gyerekeket attól, hogy biztonságos menedékhez, vízhez vagy megfelelő oktatáshoz jussanak. [3]

Néhány probléma, amellyel az ukrán gyermekmenekültek szembesülnek az őket fogadó országokban

A háború kezdete óta sok ukrán keresett menedéket különböző országokban. Különösen sok probléma merül fel a gyermekmenekültek más országok iskolarendszerébe történő integrálásával kapcsolatban, főként a nyelvi akadályok miatt. A kihívások ellenére például a lengyelországi iskolák pozitívan viszonyultak a problémához, és iskoláik nemcsak befogadták az ukrán gyermekmenekülteket, de aktívan igyekeztek minél jobban segíteni a beilleszkedésüket. A lengyel tanárok támogatást nyújtottak az új ukrán diákoknak a nyelvi akadályok leküzdésében és a lengyel oktatási rendszerhez való alkalmazkodásban.[4]

Azonban nem minden ország fogadta ilyen jól a gyermekmenekültek érkezésének kihívását. Az Egyesült Királyságban menedéket kereső ukrán gyerekek jelentős problémákkal néznek szembe, mivel az angol nyelvet gyakran alig vagy egyáltalán nem ismerő diákok beiratkozása és beilleszkedése meghaladja a legtöbb brit iskola kapacitását. Ehhez jön még a brit oktatási rendszer elégtelen finanszírozásának problémája, ami nagy nyomás alá helyezi az Egyesült Királyság iskoláit, és a menekült diákok beiratkozási kérelmének gyakori elutasítását eredményezi.[5]

 

A háború hatása a nemzetközi diákokra Ukrajnában

Az ukrán egyetemeken tanuló nemzetközi diákok, akik közül sokan Afrikából, Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről érkeztek, szintén a háború áldozatai lettek. Sokan közülük nem tudták befejezni tanulmányaikat, és kénytelenek voltak más országokba menekülni abban a reményben, hogy hamarosan visszatérhetnek Ukrajnába, és befejezhetik tanulmányaikat.[6]  Azonban sokuknak jelentős problémát jelentett a menekülés, mivel nem ukrán állampolgárként ügyüket a potenciális európai befogadó országok másképp kezelték. Ráadásul számos külföldi diák életét vesztette a háborúban, és legalább ketten estek áldozatul a fegyveres konfliktusnak csak a kitörést követő első napokban.[7]

A háború hatása a posztszovjet államokra és Oroszországra

Oroszország ukrajnai inváziója óta a posztszovjet államok polgárai félelemben élnek, hogy Putyin ellenőrzése átveszi országaikat. Az azerbajdzsáni példa különösen aggasztó, mivel azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev aláírt egy olyan megállapodást Oroszországgal, mely óriási teret enged az orosz befolyásnak. A 43 pontból álló dokumentum oktatási és gazdasági szempontokból is szorosabbra fogja a két ország szövetségét, ami elkerülhetetlenül növeli a Putyin-rezsim befolyását Azerbajdzsánban.[8] Ez például abban nyilvánul meg, hogy az orosz nyelv nagyobb mértékben válik kötelező tantárggyá az oktatási intézményekben.[9]

Az utóbbi időben az orosz oktatási minisztérium új platformot talált a propagandaterjesztésre az online oktatáson keresztül. Olyan ideológiákkal igyekeznek befolyásolni a gyerekeket, amelyek Putyin vezetését dicsőítik, és elmagyarázzák, “miért volt szükség az ukrajnai felszabadító misszióra”.  Nagy a kockázata annak, hogy ezek a leckék hozzájárulnak egy olyan generáció kifejlődéséhez, amely támogatja mind a háborút, mind Putyin oroszországi diktatúráját, ez pedig veszélyt jelent egy demokratikus orosz társadalom lehetőségének jövőjére nézve.[10]

 

Reméljük, eljön majd a nap, amikor a háborúk véget érnek, és a kitelepített vagy elmenekült emberek visszatérhetnek szülőföldjükre, ahol szeretteiket hagyták. A vezetők kezet fognak rázni, hogy békét teremtsenek a világban, de milyen áron fog ez megtörténni, amikor már annyi kárt okoztak? Nos, a hazákat eladták, népeik pedig megfizették az árát.

 

 

By Zinat Asadova

Translated by Johanna Farkas from https://brokenchalk.org/russias-invasion-to-ukraine-who-will-pay-the-price-for-this-war-2/

Russia’s Invasion to Ukraine: Who Will Pay the Price for This War?

 

Sources;

[1] “The war will end” Poem by Mahmud Darwish

[2] Save the Children. (2022). Ukraine: Attacks on schools endangering children’s lives and futures. Retrieved from https://www.savethechildren.net/news/ukraine-attacks-schools-endangering-children-s-lives-and-futures

[3] UNICEF Europe & Central Asia Region (ECAR). (2022). Ukraine Situation Report – 24 February 2022 (p. 2). Retrieved from https://www.unicef.org/media/116031/file/Ukraine-Humanitarian-SitRep-24-February-2022.pdf

[4] Deutsche Welle (DW). (2022). Poland fights to give Ukrainian kids access to education [Video]. Retrieved from https://www.dw.com/en/poland-fights-to-give-ukrainian-kids-access-to-education/av-61185207#:~:text=About%202%20million%20Ukrainians%20have,Poland’s%20education%20system%20is%20enormous.

[5] Abrams, F. (2022). Ukraine refugees may struggle to find places in English schools, councils say. The Guardian. Retrieved from https://www.theguardian.com/education/2022/mar/05/ukraine-refugees-may-struggle-to-find-places-in-english-schools-councils-say

[6] Fallon, K. (2022). Foreign students fleeing Russia’s war on Ukraine hope to return. Aljazeera.com. Retrieved from https://www.aljazeera.com/news/2022/3/5/they-told-us-to-go-home-student-recounts-ukraine-war

[7] International education’s continuing response to the war in Ukraine. ICEF Monitor – Market intelligence for international student recruitment. (2022). Retrieved from https://monitor.icef.com/2022/03/international-educations-continuing-response-to-the-war-in-ukraine/

[8] Azərbaycan Respublikası Xarici İşlər Nazirliyi. (2022). No:056/22, Azərbaycan Respublikası Xarici İşlər Nazirliyinin Mətbuat xidməti idarəsinin məlumatı (AZ/RU). Retrieved from https://www.mfa.gov.az/az/news/no05622; President of the Republic of Azerbaijan Ilham Aliyev. (2022). Declaration on allied interaction between the Republic of Azerbaijan and the Russian Federation. Retrieved from https://president.az/en/articles/view/55498

[9] Aliyeva, J. (2022). Azerbaijani president notes importance of Russian language. Report News Agency. Retrieved from https://report.az/en/foreign-politics/azerbaijani-president-notes-importance-of-russian-language/

[10] Russia’s Ministry of Education Official Page on Vkontakte. (2022). An Open lesson “Defenders of Peace” (Открытый урок «Защитники мира») [Video]. https://vk.com/video-30558759_456242419?list=8411aa6de207bc39a2

EMBERJOGI JOGSÉRTÉSEK TÖRÖKORSZÁGI BÖRTÖNÖKBEN

A török kormány megszegi a hatályban lévő hazai és nemzetközi jogot azzal, hogy a súlyosan beteg foglyokat önkényesen tart fogva. A törökországi foglyok szexuális és fizikai erőszaknak vannak kitéve, mint például csupasz átkutatásnak, zaklatásnak és brutális verésnek, valamint számos joguk sértve van, például azáltal, hogy rendkívül drágák az étkezdék, rendszeresek az éjféli razziák a kórtermekben, könyveik száma korlátozva van, gyógyszert tagadnak meg tőlük és egyébb önkényes büntetéseknek vannak kitéve. Ez a cikk rávilágít néhány emberjogi jogsértési ügyre, amelyek ma a török börtönökben zajlanak.

A 2016-os puccskísérletet követően a bebörtönzöttek száma olyan szinten megemelkedett, hogy a börtönök túlzsúfoltsága jelentős problémává vált. A túlzsúfoltság azonban nem az egyetlen aggasztó ügy a törökországi börtönökben. A több tízezer fogvatartottal szembeni rossz bánásmód és emberjogi visszaélések szintén komoly problémát jelentenek, amelyet azonnal meg kell oldani.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a Fethullal Gülen török klerikus által inspirált hitalapú csoport, a Gülen-mozgalom követőit vette célba, mióta 2013 decemberében korrupciós vizsgálatsorozatra került sor, amely Erdogant, rokonait és belső körét érintette.  A célpontok között számos ellenzéki politikus, újságíró, ügyvéd és emberjogi aktivista van. Yusuf Bekmezci, egy 82 éves súlyosan beteg fogoly, akit az izmiri Kırıklar F-Type börtönben tartottak fogva, 47 nap intenzív osztályon töltött idő után meghalt. 2020 januárjában tartóztatták le a Fetullah Gülen Mozgalom elleni nyomozás részeként. Bekmezcit az Izmir Kırıklar F-típusú börtönében helyezték előzetes letartóztatásba, és 2021. április 9-én 17 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték azzal a váddal, hogy “szervezet vezetője”. Saadet Aytekin, Bekmezcit unokája és ügyvédje kijelentette, hogy nagyapja ügye a Legfelsőbb Bíróságon kötött ki. 

Habár büntetését sosem erősítették meg, a bíróság úgy döntött, hogy “továbbra is kórházban kell letöltenie büntetését”, mintha az ítéletét ratifikálták volna. Kétéves fogva tartása alatt végig voltak betegségei, de a hatóságok nem voltak hajlandók szabadon engedni az intenzív osztályon lévő csövekhez kötött férfit, mert “szökési kockázatot” jelentett.  A Török Igazságügyi Orvostani Tanács (ATK) valóban kiadott egy orvosi jelentést, amely szerint Bekmezci állapotából kifolyólag alkalmatlan volt a bebörtönzésre, de a bíróság elutasította a jelentést, kijelentve, hogy “szökési kockázatnak” van kitéve.  Bekmeczi lánya, Şeyma Bekmezci kijelentette, hogy apja előrehaladott Alzheimer-kórja miatt képtelen megérteni a bírósági eljárásokat, ami következésképpen lehetetlenné tette számára, hogy megvédje magát. Seyma azt állította, hogy a börtönben való megfelelő mentális egészségügyi ellátás hiánya az egyik oka apja állapotának a romlásának: “teljesen elfeledkezik magáról a bíróságon, és kiszolgáltatott helyzetben van” – nyilatkozta Seyma.

 

Az Emberjogi Szövetség (İHD) kijelentette, hogy 2020 júniusában Törökországban a rácsok mögé zárt beteg fogvatartottak száma 1,605 volt, ebből körülbelül 600 kritikus állapotban volt. A kormány engedélyezte fogva tartásukat, annak ellenére, hogy többségüknek törvényszéki és orvosi jelentései voltak arról, hogy egészségügyi állapotuk miatt alkalmatlanok bebörtönzésre. A hatóságok azzal az indokkal utasították el szabadon bocsátásukat, hogy potenciális veszélyt jelentenek a társadalomra. Az, hogy a kritikus állapotban lévő fogvatartottakat nem engedték szabadon és ezáltal nem tudtak megfelelő orvosi kezelésben részesülni, 2020 első nyolc hónapjában öt halálesethez vezetett. A járvány kitörése után a kormány szabadon engedte a gyilkossággal vádolt foglyokat, de úgy döntött, hogy a járvány kockázatai ellenére a politikai foglyokat bezárva tartja. Így halt meg Nusret Mugla, kit szintén azzal vádoltak, hogy a Gülem-mozgalom tagja, miután elkapta a Covid-19-et. 

 

2021 novemberében és decemberében több fogvatartott is életét vesztette, miközben T és F típusú börtönökben tartották fogva őket. Garibe Gezer és İlyas Demir foglyokat holtan találták a párnázott cellákban, ahol elszigetelték őket. Néhány fogoly, például a 33 éves Bangin Muhammed és a 65 éves Abdülrezzak Şuyur elhunyt, mivel súlyos betegségük és az utóbbi esetben előrehaladott rák ellenére sem engedték szabadon őket. Másokat gyanúsan holtan találtak a celláikban, és hatóságok tájékoztatták családjukat, hogy öngyilkosságot követtek el. 

 

2022. január 20-án 43 ügyvédi kamara, ügyvéd, valamint emberi jogi szervezet mind a nemzeti és nemzetközi szinten sürgős levelet írt alá az ENSZ különleges megbízottjai számára, amelyben felhívták a figyelmet a 2016 decembere óta a Kocaeli Kandira F-Type börtönben fogva tartott beteg fogoly, Aysel Tugluk egészségét és életét fenyegető veszélyére. Tuglukot demenciával diagnosztizálták, és továbbra is börtönben tartották annak ellenére, hogy az orvosi jelentések támasztották alá bizonytalan és romló egészségügyi állapotát, amelyet a Covid-19 járvány tovább súlyosbított.

A törökországi fogvatartottakkal való bánásmódról további információkkal szolgálva a levél arra kéri a különleges eljárásokat, hogy sürgessék a török kormányt, hogy haladéktalanul engedje szabadon Aysel Tuglukot és valamennyi súlyosan beteg foglyot, figyelembe véve a fogvatartottakkal való bánásmódra vonatkozó hazai és nemzetközi normákat.  Ennek ellenére 2022. február elején a 39 éves bebörtönzött Turgay Deniz tüdőelégtelenséget szenvedett, és önkényes fogva tartás közben életét vesztette. Bár az orvosi jelentések hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a kórházi kezeléshez jusson, továbbra is börtönben tartották. Története egyike annak a nyolc történetnek, amely olyan emberekről szól, akik az elmúlt három hónapban török börtönökben hunytak el. A 84 éves Nusret Muglát elítélték és bebörtönözték, mert a Gülen Mozgalom szimpatizánsa volt. Letartóztatása nem vette figyelembe életkorát, szív- és vesebetegségeit, valamint prosztatarákját, és egészségügyi ellátás hiányában a börtönben halt meg.

Az İHD İstanbul kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a börtönökben történő súlyos jogsértések rendszeressé váltak, és patthelyzetbe került az egészségügy, a kommunikációhoz való jog, a kínzás és a rossz bánásmód tiszteletben tartása. Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés sok törökországi fogoly számára reménytelenné vált. A jogvédő szervezetek aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy “ma már átlagos mindennapi incidensnek tekintik az országban, hogy egy személy holttestét bármikor kiviszik a börtönből”.

Az İHD adatai szerint 2021 márciusában legalább 1,605 beteg fogoly volt fogva tartva, akik közül 604 bizonytalan körülmények között volt a nyilatkozat közzétételekor. Az emberi jogi szervezetek legalább 38 fogolyról tudnak, akiket sürgősen szabadon kell bocsátani, mivel körülményeik tovább romlanak. A hatóságok azonban a mai napig nem válaszoltak sem az emberjogi aktivisták, sem a családok felszólításaira.

 

A Broken Chalk nevében sürgősen felszólítom az összes nemzetközi közösséget és szervezetet, hogy lépjenek fel az Erdogan és rezsimje által a politikai foglyokkal szemben elkövetett igazságtalanságok és embertelen bánásmód ellen, és segítsék őket abban, hogy kiszabaduljanak azokból a megalázó körülményekből, amelyekben fogva tartják őket.

 

Írta: Olga Ruiz Pilato 

Fordította: Gyaraki Réka

Az eredeti angol nyelvű dokumentum az alábbi linken érhető el: https://brokenchalk.org/human-rights-violations-in-turkish-prisons/

 

Sources;

[1] Duvar English, MHP submits social media proposal, seeks penalties for fake accounts, February 2022 <accessible at https://www.duvarenglish.com/mhp-submits-social-media-proposal-seeks-penalties-for-fake-accounts-news-60333>.

[2] Turkish Minute, Turkish court rejects ailing philanthropist’s appeal for release from prison, January 2022 <accessible at  https://www.turkishminute.com/2022/01/12/kish-court-rejects-ailing-philanthropists-appeal-for-release-from-prison/>.

[3] MedyaNews, Turkey: Severely ill octogenarian prisoner dies, January 2022 <accessible at https://medyanews.net/turkey-severely-ill-octogenarian-prisoner-dies/>.

[4] Ibid.

[5] Ibid.

[6] Turkish Minute, Turkish court rejects ailing philanthropist’s appeal for release from prison, January 2022 <accessible at  https://www.turkishminute.com/2022/01/12/kish-court-rejects-ailing-philanthropists-appeal-for-release-from-prison/>.

[7] Ibid.

[8] Politurco, Gulenm sympathisers are dying in prisons under the ruling of the Erdogan regime, February 2022 <accessible at  https://politurco.com/gulen-sympathizers-are-dying-in-prisons-under-the-ruling-of-the-erdogan-regime-84-year-old-nusret-mugla-was-one-of-the-many-and-died-most-recently.html>.

[9] English Bianet, At least 59 ill prisoners lost their lives in Turkey in a year, January 2022 <accessible at  https://m.bianet.org/english/human-rights/256124-at-least-59-ill-prisoners-lost-their-lives-in-turkey-in-a-year>.

[10] Ibid.

[11] Ibid.

[12] International Federation for Human Rights, Turkey must immediately release Aysel Tugluk and other severely ill prisoners, January 2022 <accessible at https://www.fidh.org/en/region/europe-central-asia/turkey/turkey-must-immediately-release-aysel-tugluk-and-other-severely-ill>.

[13] Ibid.

[14] Ibid.

[15] Ibid.

[16] English Bianet, At least 59 ill prisoners lost their lives in Turkey in a year, January 2022 <accessible at  https://m.bianet.org/english/human-rights/256124-at-least-59-ill-prisoners-lost-their-lives-in-turkey-in-a-year>.

[17] Ibid.

[18] Ibid.

Melek Çetinkaya: egy édesanya harca az igazságért

Melek Çetinkaya a katonai hallgató Taha Furkan Çetinkaya édesanyja. Melek hisz fia ártatlanságában, és megpróbálja hallatni a hangját a közösségi médián keresztül, hogy fiát, aki jelenleg börtönben van, szabadon engedjék. Çetinkaya asszony három és fél évig maradt otthon gyermekeivel, abban reménykedve, hogy az állam igazságot szolgáltat, míg végül úgy döntött, hogy az utcára vonul, hogy békés tüntetésekkel és felvonulásokkal tiltakozzon a kormány igazságtalansága ellen.  A török alkotmány szerint minden állampolgárnak joga van békésen tüntetni engedély, kő, bot vagy fegyver nélkül. Azonban minden alkalommal, amikor Melek tüntet, 390 török líra (TL) bírságot szabnak ki rá, és beviszik a rendőrségre, ahol órákig ott tartják. Az egyik alkalommal, amikor letartóztatták, arra kényszerítették, hogy két napig maradjon a terrorellenes osztályon (TEM).

Melek Çetinkaya kampányairól és békés tüntetéseiről ismert, melyekkel célja az emberek figyelmének felhívása fia közismert áldozattá válására, fia szabadon bocsátására és több száz más jogellenes letartóztatására. A tiltakozások oka az Erdogan-rezsim alatti nem hatékony török igazságszolgáltatási rendszer.

Melek fia, Taha, a török légierő akadémiájának katonai hallgatója volt. Taha nyári vakáción volt otthon, miután befejezte első évét a Légierő Akadémián. 2016. július 10-én, öt nappal a puccskísérlet előtt, a kadétokat meghívták az éves 3 hetes rutin katonai táborba. Ezek a táborok egyike volt azoknak a programoknak, amelyeket egy évvel előre meghatároztak és amelyek szerepeltek a katonai hallgatók éves programnaptárában.

Július 15-e reggelén Abidin Ünal tábornok, a légierő parancsnoka nem tervezett látogatást tett a kadét táborba és beszédet tartott a kadétoknak. Ünal minden évben meglátogatta a kadéttábort, de sosem anélkül, hogy előre bejelentette volna. Általában megtervezte látogatását a központba. A kadétok kitakarították a kempinget, főztek és karbantartották a tereket, és felkészültek a nagy horderejű látogatásokra. Mindezek után a látogatók találkoztak a kadétokkal. 

A kadétok az Osmangazi hídhoz érve áthaladtak a rendőrségi pontokon, de egyik rendőr sem kérdezte meg tőlük, hová mennek. A parancsnokoknál nem volt pénz, így amikor elérték az útdíjat, mindannyiuk átkelési díját a kadétok fizették készpénzzel, melyet egyénileg gyűjtöttek össze, majd átkeltek a hídon. A hatóságok megállították a buszt a kadétokkal Sultanbeyli-ben, miután átkeltek a hídon, és közölték velük, hogy puccs történt, mely hír sokkolta a kadétokat. A helyiek vizet és cigarettát kínáltak a kadétoknak, és elénekelték a nemzeti himnuszt. Körülbelül hajnali 2 órakor két rendőr kijelentette: “Oké, nálunk vannak a gyerekek; feloszolhattok”. A kadétok úgy tettek, ahogy mondták nekik, megismételve, hogy nem puccsisták. Később a rendőrség letartóztatta a kadétokat és arra késztette őket, hogy reggel 8-ig várjanak a hídon, ahelyett, hogy a kadétokat a rendőrségre vagy a légierő iskolájába vitték volna.

 

 

A délelőtt folyamán emberek érkeztek a hídra fegyverekkel, késekkel, nyárssal és botokkal és elkezdték támadni a kadétokat. Először betörték a busz ablakait, felszálltak a buszra, és elkezdték rúgni a kadétokat. Az egyik fegyveres ember belelőtt a gáztartályba, és azt kiabálta: “öld meg őket”. A kadétok fegyvereiket a karjuk alá rejtették, köreikben kitört a félelem és a rettegés, ám szerencsére egyetlen kadétot sem öltek meg. A jelenlévő gyerekeket azonban a szultánbeyli-i rendőrségre vitték, és négy napig fogva tartották. 

Az intézményi létesítményekben rendkívül rossz körülmények között tartották fogva a kadétokat. Az a tény, hogy a kadétokat több mint öt éven át önkényesen fogva tartották, a gyermekeket négy egymást követő napon át kínzásnak vetették alá rendőri felügyelet alatt, a kutyákat pedig megkötözték, éheztették és szomjaztatták, rávilágít az emberi jogok súlyos megsértésére. Amikor a kadétok kérték, hogy hadd használják a WC-t, a hátukat, a vállukat és a fejüket a falhoz ütötték. A börtönhatóságok 40 fős fogdákat töltöttek meg 120 fővel.

A kadétok vádiratai három életfogytiglani börtönbüntetést ítéltek ki a török alkotmány megbuktatásáért. A hatóságok a bebörtönzött kadétokat öt csoportba osztották fel, nevezetesen a “Sultanbeyli-ügyre”, a “TRT/Digiturk-ügyre”, az “Orhanlı-ügyre”, a “Boszporusz-hídügyre” és a “Fatih Sultan Mehmet (FSM) hídügyre”. Az Ítélőszék 37 kadéttal hatályon kívül helyezte a “TRT/Digiturk-ügyet”, azonban a tárgyalások újrakezdődtek. A kadét diákokat életfogytiglanra ítélték a fellebbezési tárgyalás után. A bírósági eljárás bebizonyította, hogy Törökországban az alsóbb fokú bíróságok nem tartják be a felsőbb bíróságok határozatait, hanem kormányrendeletek alapján járnak el. A “Sultanbeyli-ügyet”, amelyben Melek Çetinkaya asszony gyermekei is vannak, jelenleg az Ítélőszék vizsgálja, és valószínűleg az elkövetkező hónapokban hatályon kívül helyezi. Ennek ellenére, mint a “TRT/Digiturk-ügyben”, Melek asszony úgy véli, hogy a bíróságok nem fogják betartani ezt a döntést, és a gyermekek fogva tartása folytatódni fog. Az édesanya reméli, hogy téved és azt kívánja, hogy az összes gyermeket szabadon engedjék, azonban ez jelenleg valószínűtlennek bizonyul a kormány korábbi tetteit elnézve.

Melek Çetinkaya asszony fia nevében az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjához fordult, hogy ügyét kivizsgálják. Az aktát valóban felülvizsgálták és elhatározták, ami Taha Çetinkaya azonnali szabadon bocsátását eredményezte. Ennek ellenére a török jogrendszer jelenleg nem ismeri el sem az Emberi Jogok Európai Bíróságát, sem az ENSZ bármely szervét. Tehát a határozat a szóban forgó ügyben érvénytelennek minősül.

Jelenleg körülbelül 341 bebörtönzött diák kadét van. Közülük hárman nők, hárman pedig a fogságban elhunytak. 

Murat Tekint és Ragıp Enes Katrant brutálisan meggyilkolták, amikor a boszporuszi hídon meglincselték őket a július 15-i véres puccskísérlet során. 12 nap után találták meg őket a hullaházban, holttesteik felismerhetetlenek voltak. Szüleik a körmükről ismerték fel gyermekeiket. A családok nem kaptak semmilyen temetési járművet vagy koporsót, és még imát sem mondhattak. Ezenkívül nem tartottak temetési szertartásokat, és azt mondták nekik, hogy csendben temessék el a gyerekeket. A családok nem kaptak temetkezési helyet ezeknek a diákoknak a holttestéhez. Ennek ellenére hozzátartozóik előre megvásároltak egy családi temetőt, és a holttesteket ott tudták eltemetni. A harmadik diák, Yusuf Kurt később halt meg. Kilenc hónapig volt börtönben, és a szélsőséges stressz és nyomásszint súlyosbította a rák kialakulását. Yusuf egy évvel ezelőtt hunyt el az elszenvedett fájdalom terhével. 

Mint már említettük, három női hallgatót ugyanazon okokból tartanak rács mögött. A Bakırköy Nők zárt börtönében tartják őket fogva. Nevük Nimet Ecem Gönüllü, Nagihan Yavuz és Sena Ogut Alan. Ezek a lányok 20 évesek voltak, amikor letartóztatták őket. Nagihan 2022. március 1-jén elvesztette édesapját, de nem tudott részt venni apja temetésén. Nimet Ecem viszont mártír lánya. Apja hároméves korában mártírhalált halt, miközben a török légierő (TAF) főhadnagyaként szolgált. Bár mártír lánya, életfogytiglani börtönbüntetést kapott egy alaptalan vád miatt, mely szerint egy terrorszervezet tagja. A másik női fogvatartott apja egy TAF-tól visszavonult tiszt. Ennek ellenére életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, mert “áruló” és “terrorista” volt.

Melek Çetinkaya egy európai értekezés tárgyává vált. Helena Vodopija, aki turkológiát és antropológiát végzett, július 15-én és az azt követő időszakban találkozott Melekkel a luxemburgi egyetem európai emberi jogi és demokratizálódási mesterképzésének keretében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonai hallgatók és családjaik emlékeiről szóló diplomamunkájához. 

Melek Çetinkaya háromgyermekes anya volt, szerény életet élt Törökországban. 2016. július 15-én este az utcán igazságot kereső és követelő anya lett. Addig folytatja jogi küzdelmét, amíg el nem éri az összes önkényesen fogva tartott kadét szabadon bocsátását.

 

Írta: Berkan Doğan Ünes
Szerkesztette: Olga Ruiz Pilato
Fordította: Gyaraki Réka

Az eredeti cikk angol nyelven elérhető az alábbi linken: https://brokenchalk.org/melek-cetinkaya-a-mothers-struggle-for-justice/

 

Sources;

[i] https://politurco.com/arrest-of-ms-melek-cetinkaya-is-an-intervention-to-democracy.html [Accessed on 03/04/2022]

[ii] https://politurco.com/melek-cetinkaya-turkish-state-under-erdogan-regime-took-me-out-on-the-street.html [Accessed on 03/04/2022]

[iii] Ibid.

[iv] Ibid.

[v] https://www.duvarenglish.com/human-rights/2020/01/25/my-son-is-not-a-coup-plotter-a-mothers-struggle-to-prove-her-cadet-sons-innocence [Accessed on 03/04/2022]

[vi] https://www.youtube.com/watch?v=ND5snMwA2JQ [Accessed on 03/04/2022]

[vii] Ibid.

[viii] https://politurco.com/melek-cetinkaya-turkish-state-under-erdogan-regime-took-me-out-on-the-street.html [Accessed on 03/04/2022]

[ix] https://www.youtube.com/watch?v=7HB6cRgf15w [Accessed on 03/04/2022]

[x] https://politurco.com/melek-cetinkaya-turkish-state-under-erdogan-regime-took-me-out-on-the-street.html [Accessed on 03/04/2022]

[xi] https://www.youtube.com/watch?v=tofQTvdJlqk&t=290s [Accessed on 03/04/2022]

[xii] https://ahvalnews.com/tr/melek-cetinkaya/melek-cetinkaya-avrupada-tez-konusu-oldu [Accessed on 03/04/2022]

 

*Crop image from: https://www.tr724.com/melek-cetinkayanin-ogluna-hucre-cezasi/