Oroszország lerohanta Ukrajnát: Ki fizeti meg a háború árát?

Mahmud Darwish palesztin költő és író így nyilatkozott a háború jelenségéről:

„A háborúk véget érnek egyszer. A vezetők kezet ráznak. Az öreg hölgy örökké várakozik a mártírhalált halt fiára. Egy lány várni fog szeretett férjének visszatérésére. És gyermekek várják haza hősként ünnepelt édesapjukat. Nem tudom, ki adta el a szülőföldünket, de azt láttam, hogy ki fizette meg az árát.” [1]

Az évek során számos országot pusztítottak el háborúk és diktatúrák. Ezek közül sok ország fejlett volt, mielőtt a háborúk tönkretették volna őket; virágzó kultúrával és fejlett társadalmi és technológiai vívmányokkal rendelkeztek, mint például Szíria, Palesztina, Líbia, Afganisztán, Irak, Szomália, Jemen és még sorolhatnánk.

Diktátorok és korrupt politikusok kapzsisága és önzése nyomorba taszította ezeket az országokat. Sok ártatlan élet elvesztett; sok ország most is szenved a szegénységtől elnyomó rezsimek rossz kormányzása alatt. A háborúk miatt a nemzeti infrastruktúrák összeomlottak, miközben a pusztítás az országok környezeti értékeire is káros hatással voltak.

The Costs of War Project, Watson  Institut für internationale und öffentliche Angelegenheiten, Brown Universität, 2021

 

Ukrajna most csatlakozott azon országok sorához, amelyeket diktátorok kapzsisága miatt háború tesz tönkre. Vlagyimir Putyin nem csak megszállt egy Oroszországgal szomszédos szuverén államot, de rendszere teljes cenzúrát gyakorol a háborúról történő orosz kommunikáció felett is. A független orosz médiumokat és újságírókat, akik felszólalnak Putyin rezsimje, illetve a rezsimje által okozott orosz állampolgárok szenvedései ellen, azokat megfélemlítik és akár törvénytelenül őrizetbe is veszik őket. Ugyanígy bánnak azokkal a tüntetőkkel is, akik ellenzik Putyin uralmát és a rezsimje által Ukrajnában elkövetett bűnöket, például azt, hogy fiatal oroszokat kényszerítenek az orosz fegyveres erőkhöz való csatlakozásra anélkül, hogy tájékoztatnák őket arról, hogy részt vesznek Ukrajna lerohanásában. Mindezek tankönyvi példák lehetnének arra, hogyan is működik egy totalitárius állam.

Hogyan érintette az ukrán oktatást a háború?

A háború lesújtó hatással volt az ukrán oktatásra: az oktatási anyagok hiánya és a szegénység miatt az oktatáshoz való hozzáférés korlátozott. A háború miatt számos oktatási intézmény, például iskola és óvoda megsemmisült vagy megrongálódott, ami veszélyezteti az országban élő gyermekek jövőjét.[2]

Az UNICEF nemrégiben közzétett egy jelentést az Ukrajnába történő orosz invázió hatásairól. A jelentés szerint az invázió miatt több mint 350 000 iskolás gyermek nem jut oktatáshoz, mivel az iskolai infrastruktúra megrongálódott vagy megsemmisült. Mindeközben a tanárok által elsajátított tanítási módszerek sok esetben nem hatékonyak egy háború sújtotta szegényes oktatási környezetben, ez pedig szintén korlátozza az ukrán gyermekek minőségi oktatáshoz való hozzáférését. Ez azt jelenti, hogy a háború megfosztja az ukrán gyerekeket attól, hogy biztonságos menedékhez, vízhez vagy megfelelő oktatáshoz jussanak. [3]

Néhány probléma, amellyel az ukrán gyermekmenekültek szembesülnek az őket fogadó országokban

A háború kezdete óta sok ukrán keresett menedéket különböző országokban. Különösen sok probléma merül fel a gyermekmenekültek más országok iskolarendszerébe történő integrálásával kapcsolatban, főként a nyelvi akadályok miatt. A kihívások ellenére például a lengyelországi iskolák pozitívan viszonyultak a problémához, és iskoláik nemcsak befogadták az ukrán gyermekmenekülteket, de aktívan igyekeztek minél jobban segíteni a beilleszkedésüket. A lengyel tanárok támogatást nyújtottak az új ukrán diákoknak a nyelvi akadályok leküzdésében és a lengyel oktatási rendszerhez való alkalmazkodásban.[4]

Azonban nem minden ország fogadta ilyen jól a gyermekmenekültek érkezésének kihívását. Az Egyesült Királyságban menedéket kereső ukrán gyerekek jelentős problémákkal néznek szembe, mivel az angol nyelvet gyakran alig vagy egyáltalán nem ismerő diákok beiratkozása és beilleszkedése meghaladja a legtöbb brit iskola kapacitását. Ehhez jön még a brit oktatási rendszer elégtelen finanszírozásának problémája, ami nagy nyomás alá helyezi az Egyesült Királyság iskoláit, és a menekült diákok beiratkozási kérelmének gyakori elutasítását eredményezi.[5]

 

A háború hatása a nemzetközi diákokra Ukrajnában

Az ukrán egyetemeken tanuló nemzetközi diákok, akik közül sokan Afrikából, Dél-Ázsiából és a Közel-Keletről érkeztek, szintén a háború áldozatai lettek. Sokan közülük nem tudták befejezni tanulmányaikat, és kénytelenek voltak más országokba menekülni abban a reményben, hogy hamarosan visszatérhetnek Ukrajnába, és befejezhetik tanulmányaikat.[6]  Azonban sokuknak jelentős problémát jelentett a menekülés, mivel nem ukrán állampolgárként ügyüket a potenciális európai befogadó országok másképp kezelték. Ráadásul számos külföldi diák életét vesztette a háborúban, és legalább ketten estek áldozatul a fegyveres konfliktusnak csak a kitörést követő első napokban.[7]

A háború hatása a posztszovjet államokra és Oroszországra

Oroszország ukrajnai inváziója óta a posztszovjet államok polgárai félelemben élnek, hogy Putyin ellenőrzése átveszi országaikat. Az azerbajdzsáni példa különösen aggasztó, mivel azerbajdzsáni elnök, Ilham Alijev aláírt egy olyan megállapodást Oroszországgal, mely óriási teret enged az orosz befolyásnak. A 43 pontból álló dokumentum oktatási és gazdasági szempontokból is szorosabbra fogja a két ország szövetségét, ami elkerülhetetlenül növeli a Putyin-rezsim befolyását Azerbajdzsánban.[8] Ez például abban nyilvánul meg, hogy az orosz nyelv nagyobb mértékben válik kötelező tantárggyá az oktatási intézményekben.[9]

Az utóbbi időben az orosz oktatási minisztérium új platformot talált a propagandaterjesztésre az online oktatáson keresztül. Olyan ideológiákkal igyekeznek befolyásolni a gyerekeket, amelyek Putyin vezetését dicsőítik, és elmagyarázzák, “miért volt szükség az ukrajnai felszabadító misszióra”.  Nagy a kockázata annak, hogy ezek a leckék hozzájárulnak egy olyan generáció kifejlődéséhez, amely támogatja mind a háborút, mind Putyin oroszországi diktatúráját, ez pedig veszélyt jelent egy demokratikus orosz társadalom lehetőségének jövőjére nézve.[10]

 

Reméljük, eljön majd a nap, amikor a háborúk véget érnek, és a kitelepített vagy elmenekült emberek visszatérhetnek szülőföldjükre, ahol szeretteiket hagyták. A vezetők kezet fognak rázni, hogy békét teremtsenek a világban, de milyen áron fog ez megtörténni, amikor már annyi kárt okoztak? Nos, a hazákat eladták, népeik pedig megfizették az árát.

 

 

By Zinat Asadova

Translated by Johanna Farkas from https://brokenchalk.org/russias-invasion-to-ukraine-who-will-pay-the-price-for-this-war-2/

 

Sources;

[1] “The war will end” Poem by Mahmud Darwish

[2] Save the Children. (2022). Ukraine: Attacks on schools endangering children’s lives and futures. Retrieved from https://www.savethechildren.net/news/ukraine-attacks-schools-endangering-children-s-lives-and-futures

[3] UNICEF Europe & Central Asia Region (ECAR). (2022). Ukraine Situation Report – 24 February 2022 (p. 2). Retrieved from https://www.unicef.org/media/116031/file/Ukraine-Humanitarian-SitRep-24-February-2022.pdf

[4] Deutsche Welle (DW). (2022). Poland fights to give Ukrainian kids access to education [Video]. Retrieved from https://www.dw.com/en/poland-fights-to-give-ukrainian-kids-access-to-education/av-61185207#:~:text=About%202%20million%20Ukrainians%20have,Poland’s%20education%20system%20is%20enormous.

[5] Abrams, F. (2022). Ukraine refugees may struggle to find places in English schools, councils say. The Guardian. Retrieved from https://www.theguardian.com/education/2022/mar/05/ukraine-refugees-may-struggle-to-find-places-in-english-schools-councils-say

[6] Fallon, K. (2022). Foreign students fleeing Russia’s war on Ukraine hope to return. Aljazeera.com. Retrieved from https://www.aljazeera.com/news/2022/3/5/they-told-us-to-go-home-student-recounts-ukraine-war

[7] International education’s continuing response to the war in Ukraine. ICEF Monitor – Market intelligence for international student recruitment. (2022). Retrieved from https://monitor.icef.com/2022/03/international-educations-continuing-response-to-the-war-in-ukraine/

[8] Azərbaycan Respublikası Xarici İşlər Nazirliyi. (2022). No:056/22, Azərbaycan Respublikası Xarici İşlər Nazirliyinin Mətbuat xidməti idarəsinin məlumatı (AZ/RU). Retrieved from https://www.mfa.gov.az/az/news/no05622; President of the Republic of Azerbaijan Ilham Aliyev. (2022). Declaration on allied interaction between the Republic of Azerbaijan and the Russian Federation. Retrieved from https://president.az/en/articles/view/55498

[9] Aliyeva, J. (2022). Azerbaijani president notes importance of Russian language. Report News Agency. Retrieved from https://report.az/en/foreign-politics/azerbaijani-president-notes-importance-of-russian-language/

[10] Russia’s Ministry of Education Official Page on Vkontakte. (2022). An Open lesson “Defenders of Peace” (Открытый урок «Защитники мира») [Video]. https://vk.com/video-30558759_456242419?list=8411aa6de207bc39a2

No comment yet, add your voice below!


Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *