Oktatási kihívások Romániában 2022

 

Írta: Gyaraki Réka

Fordította: Kató Csengele

(headline)Bevezetés

 

A romániai oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, azonban még mindig számos nehézséggel kell szembenéznie annak érdekében, hogy minden ember számára biztosítsa az oktatáshoz való jogot. A Human Rights Measurement Initiative szerint Románia a nemzeti jövedelméből csak 65%-át hasznalja mikor az oktatáshoz való jogról van szó.[1] Románia az európai országok között az utolsó helyen áll. Ez az esszé a romániai oktatás főbb problémáit vizsgálja, négy fő kategóriába sorolva: az oktatáshoz való hozzáférés, az oktatás minősége, az oktatásban tapasztalható diszkrimináció és erőszak, valamint a Covid-19 világjárvány hatása az oktatásra.

 

(headline) Az oktatáshoz való hozzáférés

 

A marginalizált közösségek és kisebbségek nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való joguk gyakorlása során Romániában. Különösen a magyar és roma gyermekek, a fogyatékkal élő, vidéki és szegény gyermekek, a menekültek és az anyakönyvi kivonattal nem rendelkező gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, akik gyakran kimaradnak az oktatásból, vagy a társadalom többi részéhez képest kevésbé férnek hozzá.

 

A magyarok a legnagyobb kisebbségi csoport Romániában, és bár a kisebbségi nyelvoktatást a törvény lehetővé teszi a magyar diákok számára, a tanárhiány miatt gyakran nem jutnak hozzá. Ráadásul a magyar kultúráról, történelemről és nyelvről szóló órák a román tanterv mellett vannak, amelyet minden diáknak követnie kell, ami a kisebbségi gyerekek számára nagyobb óraszámot, nagyobb munkaterhelést és ezáltal az esélyegyenlőség hiányát eredményezi[2].

 

A romániai romák 70%-a szegénységben él a Világbank (World Bank) adatai szerint[3]. A szegénység korlátozza az oktatáshoz való hozzáférésüket, mivel a roma gyermekek beiskolázási aránya alacsonyabb, az iskolaelhagyás arány magasabb, és az írástudatlansági arányuk tízszer magasabb, mint a többi romániai diáké[4].

 

A vidéki területeken a gyermekek 16%-a (7-10 éves korosztály) és 25%-a (11-14 éves korosztály) nem vesz részt az általános iskolai oktatásban, míg ezek az arányok a városi területeken lényegesen alacsonyabbak, 9%, illetve 6%[5]. Ennek fő oka a vidéki területeken az oktatási intézmények hiánya és a legközelebbi iskolába való eljutáshoz szükséges infrastruktúra elégtelensége.

 

A fogyatékkal élő gyermekek Romániában is nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való hozzáférés terén. A fogyatékkal élő gyermekek 40%-a szegregált iskolákban tanul, vagy egyáltalán nem vesz részt az oktatásban, míg a középiskoláknak csak 21%-a rendelkezik akadálymentesített rámpákkal[6].

 

A 2019-2020 közötti évben Románia új jogi keretet fogadott el a menekültek és migránsok integrációjának fokozása érdekében. A külföldi gyermekek beiratkozása azonban továbbra is kihívást jelent, mivel az eljárás rendszeresen elhúzódik, és a román nyelvű oktatás a létszámhiány miatt nehezen hozzáférhető[7]. Továbbá a migráns gyermekeket gyakran koruknál alacsonyabb osztályokba íratják be a nyelvtudásuk hiánya miatt. Migrans gyerekek pszichológiai problémákkal is küzdenek a hazájuk elhagyása miatt, és nem kapnak pszichológiai tanácsadást vagy támogatást[8].

 

Roma gyermekek az iskolában Romániában

Forrás: https://www.globalgiving.org/projects/break-poverty-cycle-of-roma-children-in-romania/

 

Romániában kötelező a születési anyakönyvezés, viszont sok gyermek még mindig nem rendelkezik ezekkel a hivatalos dokumentumokkal, ami megakadályozza őket abban, hogy hozzáférjenek az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az oktatás, és ezáltal hátrányos helyzetbe kerülnek[9].

 

 

Az oktatás minősége

 

Bár 2021-ben a 15 év felettiek általános írástudási aránya Romániában 99% volt, egy 2022-es országos írástudási tanulmány szerint az 1-8. osztályos romániai diákok 42%-a funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy képes szavakat és szövegeket olvasni, de az információk értelmezése nehézségekbe ütközik[10].

 

Az iskolaelhagyás arány az összes uniós ország közül Romániában a legmagasabb, 2021-ben több mint 15%[11]. A román oktatási minisztérium kidolgozta az iskolaelhagyás csökkentésére irányuló nemzeti programot, hogy az oktatási költségek fedezésével csökkentse ezt az arányt. Ennek a stratégiának az a hiányossága, hogy pénzügyi eszközökkel próbálja csökkenteni az iskolaelhagyás arányokat, és ezáltal figyelmen kívül hagyja a terhesség, a gyermekházasság, a fogyatékosság és más szociális-kulturális és egészségügyi okok miatti iskolaelhagyás, amelyet nem lehet pusztán pénzügyi eszközökkel kezelni.

 

A romániai iskolákban riasztóan rosszak az egészségügyi feltételek. Az iskoláknak csak 72%-a rendelkezett alapvető ivóvízzel és higiéniai szolgáltatásokkal 2021-ben, ami a legalacsonyabb arány Európában[12]. 2018-ban több ezer iskolában hiányzott az egészségügyi és tűzvédelmi engedély[13]. Az oktatás minőségének és sikerességének biztosításához, valamint az iskolaelhagyás arányok csökkentéséhez elengedhetetlen a zavartalan és jól felszerelt oktatási környezet.

 

Romániában sok iskolában nincs ivóvíz és WC

Forrás: https://www.unicef.org/romania/press-releases/billions-people-will-lack-access-safe-watersanitation-and-hygiene-2030-unless

 

A román diákok átlagosan 50 ponttal az OECD-átlag alatt teljesítettek a 2018-as PISA-teszt mindhárom kategóriában (olvasás, matematika, természettudományok)[14]. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági státusz jelentős előrejelzője az olvasási teszteredményeknek

Romániában, mivel a gazdasági, társadalmi és kulturális státusz felső és alsó negyede közötti eltérés az egyik legnagyobb a résztvevő országok közül[15]. Ez jól szemlélteti a különböző társadalmi csoportok által kapott oktatás minőségének egyenlőtlenségét.

 

2022-ben új törvény született Romániában, amely kimondta, hogy a szexuális felvilágosítást csak 8. osztálytól lehet tanítani, és csak a szülők írásos beleegyezésével. A 8. osztály a román oktatási rendszerben 14-15 éves kornak felel meg, miközben eközben a tizenéves anyák aránya Romániában a legmagasabb az összes uniós ország közül. 2020-ban 357 gyermek született 10 és 14 év közötti anyáktól, míg ez a szám az összes többi uniós országban jóval 120 alatt van[16]. A szexuális felvilágosítás kevésbé hozzáférhetővé tétele korai terhességhez és anyasághoz vezet, ami gyakran arra kényszeríti a fiatal lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából és megszakítsák tanulmányaikat.

 

A képzett tanárok hiánya, az alacsony fizetések és a tanárok alacsony társadalmi megbecsülése számos kelet-európai országban probléma, és ez alól Románia sem kivétel. A 2019-2020-as tanévben az állami iskolai tanárok éves bruttó kezdő fizetése 9000 euró körül volt Romániában[17], ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Ez havi 750 eurót jelent, ami nem elég a megélhetési költségek fedezésére Romániában.

 

Az informatikai (IT) készségek és a digitális írástudás elengedhetetlenek a 21. században. Romániában a 15 és 19 év közötti tanulók mindössze 57%-a rendelkezik alapszintű vagy annál magasabb szintű informatikai ismeretekkel, szemben az uniós átlag 82%-ával[18]. Ennek oka leginkább az, hogy az iskolák nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel és képzett tanárokkal a magas színvonalú informatikaórák megtartásához. A vidéki területeken különösen hiányzik a digitális infrastruktúra és az internetkapcsolat[19].

 

Az oktatási rendszer mindezen hiányosságai részben a romániai oktatásra fordított alacsony állami kiadásokkal magyarázhatók. 2020-ban Románia oktatási kiadásai a második legalacsonyabbak voltak az EU-ban, az ország GDP-jének mindössze 3,7%-át tették ki, szemben az 5%-os uniós átlaggal[20].

 

 

Megkülönböztetés és erőszak az oktatásban

 

A roma tanulók hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak a romániai oktatási rendszerben, ahogyan a kisebbséget gyakran a teljes lakosság körében is diszkriminálják. A roma gyerekeket gyakran szegregált osztálytermekbe helyezik, annak ellenére, hogy a 2007-es miniszteri rendelet megtiltotta az elkülönítésüket, amelyet azóta sem hajtottak végre. A szegregált osztályokban gyakran rosszabb a tanulási környezet a vegyes osztályokhoz képest[21], gyakrabban hiányzik a fűtés, a víz és a szakképzett tanárok, ezért alacsonyabbak a tanulmányi eredmények és magasabb az iskolaelhagyás arány[22].

 

Egy tanulmány kimutatta, hogy a lányok 30%-a tapasztal valamilyen formában szexuális zaklatást és visszaélést tanulmányai során, míg ez az arány az egyetemi hallgatók esetében 50%[23]. A tanárok által elkövetett szexuális visszaélések gyakran nem kerülnek bejelentésre a tanárok társadalmi státusza és hatalma miatt, valamint a hátrányos következményektől való félelem miatt. A szexuális zaklatás hatással van a gyermekek fizikai és mentális jólétére, növeli a depresszió esélyét, és tinédzserterhességhez vezethet, ami ismét arra kényszeríti a lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából.

 

Egy 2022-ben készült tanulmány szerint a diákok 82%-a volt már tanúja iskolai zaklatásnak, ami mutatja a probléma elterjedtségét[24]. Az iskolai zaklatás különböző formákat ölthet, mint például a társadalmi kirekesztés, a fizikai fenyegetés és a pletykák terjesztése, és negatív hatással lehet az áldozatok mentális egészségére, ami viszont kihat a tanulmányi előmenetelre és a tanulási folyamatra.

 

Zaklatás az iskolában

Forrás: https://www.romania-insider.com/comment-anti-bullying-law-romania-us-2018

 

A Covid-19 hatása az oktatásra

 

2020-ban a Covid-19 világjárvány terjedésének megállítása érdekében világszerte bezárták az iskolákat, és átálltak az online oktatásra. Az online oktatás elmélyítette a városi és a vidéki területek közötti szakadékot, mivel a vidéki diákoknak jóval kevesebb internethez és a tanórákon való részvételhez szükséges digitális eszközökhöz volt hozzáférésük. 2021-ben a városi háztartások 87%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, míg a vidéki területeken csak 73%[25]. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium becslése szerint a járvány idején több mint 250

000 gyermeknek nem volt hozzáférése az online oktatáshoz, mert nem volt áram, felszerelés vagy internet[26]. Ezek a hátrányos helyzetű, szegény területekről származó diákok lemaradtak a tananyagokkal, és azonnali intézkedések nélkül ay iskola lemondás arányuk növekedni fog.

 

Az online oktatás másik akadálya az informatikai ismeretek hiánya. Az online órákon részt nem vevő diákok 50%-a arról számolt be, hogy ennek oka az volt, hogy a tanár nem tartott online órákat[27]. Ezt leginkább az okozza, hogy a tanárok nem rendelkeznek az online tanítással kapcsolatos ismeretekkel, és a tanárok nem férnek hozzá az internethez, a felszereléshez és az online oktatási eszközökhöz. Emellett a diákok 13%-a számolt be arról, hogy nem tudta, hogyan kell használni az online platformokat[28]. A világjárvány a marginalizált gyermekek oktatási folyamatát jobban érintette, további kihívásokat teremtve számukra az oktatáshoz való hozzáférés terén.

 

 

Hivatkozások:

Asproiu, I. (2022). Romanian educational platform aims to reduce school dropout with online courses for students. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romanian-online-learning-platformnaradix

Bîzgan, O. (2020). Equal access to education for unregistered children. https://oanabizgan.com/en/equal-access-to-education-for-unregistered-children/

European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania. https://op.europa.eu/webpub/eac/education-and-training-monitor-2020/countries/romania.html

European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20. Publication Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/ea38b809-3dea-11ec-89db01aa75ed71a1/language-en

European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre,

Concerning Romania. http://www.errc.org/uploads/upload_en/file/romania-crc-submission-july2016.pdf

Eurostat. (2017). Teenage and older mothers in the EU. https://ec.europa.eu/eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170808-1

Eurostat. (2022). Early leavers from education and training. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Early_leavers_from_education_and_training#Early_leavers_from_education_ and_training_.E2.80.93_today_and_a_historical_comparison

Eurostat. (2022). Government expenditure on education. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Government_expenditure_on_education#Expenditure_on_.27education.27 Jurnalul.ro. (2016). Save the Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school. https://jurnalul.ro/stiri/educatie/salvati-copiii-peste-16-dintre-copiii-din-mediul-rural-intre7-si-10-ani-nu-merg-la-scoala-725287.html

Marica, I. (2021). Statistics office: Over 80% of households in Romania have access to the internet. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romania-households-internet-access-2021

Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The Hungarian Language in Education in Romania. https://eric.ed.gov/?id=ED599938

OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student performance (PISA 2018). https://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=ROU&treshold=10&topic=PI

Ofițeru, A. (2022). Why are Romanian students functionally illiterate? Education of bottomless forms and timeless eternity. Europa Liberă România. https://romania.europalibera.org/a/analfabestismfunctional-scoli-

romania/31854547.html?nocache=1&fbclid=IwAR3gI8adpB8xq0xPE4CLNYZ7u9Ux2GlljDLRHwPluJSDq N_4wSaspSECgdk

Right to education – HRMI Rights Tracker. (2022). Human Rights Measurement Initiative. https://rightstracker.org/en/metric/education?region=europe-central-asia

Romania Insider. (2018). School year starts in Romania but many schools don’t have necessary permits. https://www.romania-insider.com/romania-many-schools-dont-have-permits

Sârbu, E. A., & Oneț, R. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities. Identities in Globalization. Intercultural Perspectives, 134–138.

Terre des Hommes. (2021). Access to education for migrant children and youth in Romania. https://www.tdh.ro/sites/default/files/2020-

09/Access%20to%20education%20for%20migrant%20children%20and%20youth%20in%20Romania.P DF

UNICEF. (2020). Rapid assessment of the situation of children and their families with a focus on the vulnerable ones in the context of the COVID-19 outbreak in Romania – round 1. https://www.unicef.org/romania/documents/rapid-assessment-situation-children-and-their-familiesfocus-vulnerable-ones-context

United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report.

https://www.state.gov/wp-content/uploads/2022/03/313615_ROMANIA-2021-HUMAN-RIGHTSREPORT.pdf

van Kline, M. (2022a). Journalistic project aims to document the sexual harassment in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/rise-project-sex-abuse-map-romania van Kline, M. (2022b). Save the Children Romania survey shows bullying is a widespread issue in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/save-children-romania-surveybullying-schools

WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on drinking water, sanitation and hygiene in schools. https://data.unicef.org/resources/jmp-wash-in-schools-2022/

World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania. https://www.worldbank.org/en/news/video/2021/01/26/roma-inclusion-in-romania

 

1. Human Rights Measurement Initiative. (2022). Rights to Education
2. Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The

Hungarian Language in Education in Romania

1. World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania
2. Sârbu & Oneț. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities
3. Jurnalul.ro. (2016). Save The Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school
4. United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report
5. Terre des Hommes. (2021). Access to Education for Migrant Children and Youth in Romania
6. Ibid.
7. Bîzgan, O. (2020). Equal Access to Education for Unregistered Children
8. Ofițeru, A. (2022). Why Are Romanian Students Functionally Illiterate?
9. Eurostat. (2022). Early Leavers from Education and Training
10. WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on Drinking Water, Sanitation and Hygiene in Schools
11. Romania Insider. (2018). School Year Starts in Romania But Many Schools Don’t Have Necessary Permits
12. OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student Performance (PISA 2018)
13. Ibid.
14. Eurostat. (2020). Teenage and Older Mothers in the EU
15. European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20
16. European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania
17. Ibid.
18. Eurostat. (2022). Government Expenditure on Education.
19. European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre, Concerning Romania
20. Ibid.
21. van Kline, M. (2022). Journalistic Project Aims To Document The Sexual Harassment in Romanian Schools
22. van Kline, M. (2022). Save the Children Romania Survey Shows Bullying Is A Widespread Issue in Romanian Schools
23. Marica, I. (2021). Statistics Office: Over 80% Of Households In Romania Have Access To The Internet
24. Asproiu, I. (2022). Romanian Educational Platform Aims To Reduce School Dropout With Online Courses For Students
25. UNICEF. (2020). Rapid Assessment Of The Situation Of Children And Their Families With A Focus On The Vulnerable Ones In The Context Of The COVID-19 Outbreak In Romania – Round 1.
26. Ibid