Jól strukturált és elvárásokkal teli oktatási rendszere miatt Németországban rendkívül magas az oktatási színvonal. A diákokat a tanulmányaik minden szakaszában szigorúan értékelik, olyannyira, hogy ha egy diák két vagy több tantárgyból nem éri el az előírt minimális osztályzatot, akkor az egész évet meg kell ismételnie, hogy megfeleljen a következő osztályba lépéshez szükséges követelményeknek. A német oktatási intézmények eredményességét jellemzi a tanulmányok befejeztével munkahelyi stabilitással rendelkező fiatalok jelentős aránya, az ingyenes oktatás, a szakképzett pedagógusok magas száma, az alacsony ifjúsági munkanélküliségi adatok, és a gyerekek tanulási stílusához igazodó osztályok. Mindazonáltal vannak Németországban orvoslásra váró problémák az oktatási rendszerben.
Az iskolarendszer felépítése
Németországban a középfokú oktatásban háromszintes rendszer működik, amely az általános iskola befejezése után képességek szerint rangsorolja a tanulókat. Ez a rendszer határozza meg aztán hogy a diákok folytathatják-e tanulmányaikat a felsőoktatásban vagy sem. A rendszer azonban megkérdőjelezhető módon negyedik osztálytól kezdi rangsorolni a gyerekeket tanári ajánlások alapján, ami sok esetben túl korainak bizonyul.
A német tartományok – Bajorország kivételével – felhagytak a három szintű iskolai rendszerre épülő modellel, melyet az akadémikusan orientált gimnázium (Gymnasium), a szakképzésre és bizonyos mértékű akadémiai képzésre szakosodott reáliskola (Realschule) és a szakképzésre szakosodott főiskola (Hauptschule) hármasa képzett. A gimnáziumon kívül a leggyakrabban kínált iskolatípusok ma az integrált (mindhárom pálya együtt), a félig integrált (fő- és reáliskola együtt) és a kooperatív (mindhárom vagy két pálya együtt, 6. osztálytól kezdődő teljesítményalapú nyomon követessel). Az oktatási követelmények és iskolák működése azonban a német tartományok maguk határozzák meg, mely így jelentős különbségeket eredményez a különböző tartományokban képzett diákok oktatásban elsajátított képességei között.
Ezenkívül a két-pályás oktatási modell a tanulókat megosztja azokra, akiket felsőoktatásra alkalmasnak tekintenek, míg a többieket a tízéves iskola befejezése után szakiskolákba irányítanak, mely rendszer így egyenlőtlenségeket eredményez: sok német diák felhagy tanulmányaival, és a szakképzési programok helyett inkább munkára felkészítő programokban vesznek részt. Továbbá a pedagógusok által preferált tanítási és osztályozási technikák közötti különbségek, valamint az általános iskolai tanárok pályaorientációs ajánlásainak jelentősége hozzájárul a németországi oktatási rendszer kihívásaihoz.
Társadalmi és gazdasági háttér
Németországban a gyermekek iskolai teljesítménye szorosan összefügg a szülők szociális és ökonómiai hátterével. A bevándorló családok gyermekei aránytalanul nagy mértékben érintettek a strukturális egyenlőtlenségekben. Tanulmányok évtizedek óta bizonyítják, hogy a kedvezőbb társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkező tanulók átlagosan jobban teljesítenek társaiknál, még akkor is, ha kevésbé jólszituált társaik hasonló kognitív képességekkel rendelkeznek. Ezek a gyerekek nagyobb valószínűséggel kapnak ajánlást az ország legjobb oktatási intézményeibe, és nagyobb eséllyel jutnak be az egyetemre. A bevándorló családokból származó gyermekek esetében négyszer nagyobb a társadalmi, pénzügyi és oktatási kockázati tényezők hatása is, a nyugat- és észak-európai országokból származó tanulók nagyobb valószínűséggel szereznek egyetemi diplomát, mint a kelet-európai vagy törökországi diákok.
A bevándorló diákok és az alacsonyabb jövedelmű háztartásokból származó tanulók gyakran inkább vidéki településeken tömörülnek, mely tovább fokozza az esélyegyenlőtlenséget, mivel Németország vidéki területein az oktatási színvonal elmarad a városokétól.
Felmérések azt is bizonyítják, hogy a török, kurd vagy arab hátterű gyerekek – akiket Németországban „migráns gyerekeknek” neveznek, még akkor is, ha második vagy harmadik generációs bevándorlók – aránytalanul nagy számban (kétszer nagyobb eséllyel) vannak jelen a legalacsonyabb szintű oktatási intézményekben a nembevándorló családok gyermekeihez képest, ami fenntartja az amúgy is hátrányos helyzetű diákok marginális pozícióját a német társadalomban. Ezzel szemben a gimnáziumokban a „migráns gyerekek” rendkívül alulreprezentáltak.
Számos berlini általános és középiskolában az első generációs bevándorló gyerekeket más osztályokba különítik el a német anyanyelvű diákoktól, a hivatalos narratíva szerint azért, mert a német nyelvtudásuk nem elégséges ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani német anyanyelvű társaikkal. Valójában azonban sok bevándorló gyermek második nyelvként viszonylag folyékonyan beszéli a németet, mely elegendő lenne ahhoz, hogy német társaikkal egy osztályban tudjanak tanulni. A szegregáció valódi oka sajnos általában az etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés. A szegregált osztályokban nyújtott oktatási színvonal messze elmarad a német diákok számára biztosított színvonaltól. A diszkriminatív gyakorlat megbélyegzi a migráns tanulókat, akadályozza őket abban, hogy megfelelően beilleszkedjenek és hozzájáruljanak a német társadalomhoz, illetve sérti Németországnak az ICCPR 26. cikke szerinti, a 2. cikkel együtt értelmezett, a diszkrimináció tilalmára vonatkozó kötelezettségeit.
Az UNICEF 2018-ban 41 iparosodott országban vizsgálta az óvodás és iskoláskorú gyermekek oktatási esélyegyenlőségét. Németország a csoport középmezőnyében végzett, megelőzve az Egyesült Államokat és Ausztráliát, de olyan alacsonyabb gazdasági teljesítménnyel rendelkező országok mögé került, mint Litvánia, Dánia és az oktatási esélyegyenlőség biztosításának tekintetében első helyen álló Lettország. A német oktatási rendszernek tehát törekednie kell arra, hogy egyenlő esélyeket teremtsen minden diákja számára, anyagi és szociális helyzettől függetlenül.
Írta: Lerato Selekisho
Fordította: Farkas Johanna [Challenges in the German educational system]
Források
https://www.justiceinitiative.org/voices/hard-look-discrimination-education-germany
https://tbinternet.ohchr.org/Treaties/CCPR/Shared%20Documents/DEU/INT_CCPR_NGO_DEU_14668_E.pdf
https://www.oecd.org/education/policy-outlook/country-profile-Germany-2020.pdf
https://www.deutschland.de/en/topic/knowledge/educational-equity-in-germany-current-challenges
No comment yet, add your voice below!