(Hungarian) Educational challenges in Romania

Oktatási kihívások Romániában 2022

 

Írta: Gyaraki Réka

Fordította: Kató Csengele

(headline)Bevezetés

 

A romániai oktatási rendszer az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, azonban még mindig számos nehézséggel kell szembenéznie annak érdekében, hogy minden ember számára biztosítsa az oktatáshoz való jogot. A Human Rights Measurement Initiative szerint Románia a nemzeti jövedelméből csak 65%-át hasznalja mikor az oktatáshoz való jogról van szó.[1] Románia az európai országok között az utolsó helyen áll. Ez az esszé a romániai oktatás főbb problémáit vizsgálja, négy fő kategóriába sorolva: az oktatáshoz való hozzáférés, az oktatás minősége, az oktatásban tapasztalható diszkrimináció és erőszak, valamint a Covid-19 világjárvány hatása az oktatásra.

 

(headline) Az oktatáshoz való hozzáférés

 

A marginalizált közösségek és kisebbségek nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való joguk gyakorlása során Romániában. Különösen a magyar és roma gyermekek, a fogyatékkal élő, vidéki és szegény gyermekek, a menekültek és az anyakönyvi kivonattal nem rendelkező gyermekek a legkiszolgáltatottabbak, akik gyakran kimaradnak az oktatásból, vagy a társadalom többi részéhez képest kevésbé férnek hozzá.

 

A magyarok a legnagyobb kisebbségi csoport Romániában, és bár a kisebbségi nyelvoktatást a törvény lehetővé teszi a magyar diákok számára, a tanárhiány miatt gyakran nem jutnak hozzá. Ráadásul a magyar kultúráról, történelemről és nyelvről szóló órák a román tanterv mellett vannak, amelyet minden diáknak követnie kell, ami a kisebbségi gyerekek számára nagyobb óraszámot, nagyobb munkaterhelést és ezáltal az esélyegyenlőség hiányát eredményezi[2].

 

A romániai romák 70%-a szegénységben él a Világbank (World Bank) adatai szerint[3]. A szegénység korlátozza az oktatáshoz való hozzáférésüket, mivel a roma gyermekek beiskolázási aránya alacsonyabb, az iskolaelhagyás arány magasabb, és az írástudatlansági arányuk tízszer magasabb, mint a többi romániai diáké[4].

 

A vidéki területeken a gyermekek 16%-a (7-10 éves korosztály) és 25%-a (11-14 éves korosztály) nem vesz részt az általános iskolai oktatásban, míg ezek az arányok a városi területeken lényegesen alacsonyabbak, 9%, illetve 6%[5]. Ennek fő oka a vidéki területeken az oktatási intézmények hiánya és a legközelebbi iskolába való eljutáshoz szükséges infrastruktúra elégtelensége.

 

A fogyatékkal élő gyermekek Romániában is nehézségekbe ütköznek az oktatáshoz való hozzáférés terén. A fogyatékkal élő gyermekek 40%-a szegregált iskolákban tanul, vagy egyáltalán nem vesz részt az oktatásban, míg a középiskoláknak csak 21%-a rendelkezik akadálymentesített rámpákkal[6].

 

A 2019-2020 közötti évben Románia új jogi keretet fogadott el a menekültek és migránsok integrációjának fokozása érdekében. A külföldi gyermekek beiratkozása azonban továbbra is kihívást jelent, mivel az eljárás rendszeresen elhúzódik, és a román nyelvű oktatás a létszámhiány miatt nehezen hozzáférhető[7]. Továbbá a migráns gyermekeket gyakran koruknál alacsonyabb osztályokba íratják be a nyelvtudásuk hiánya miatt. Migrans gyerekek pszichológiai problémákkal is küzdenek a hazájuk elhagyása miatt, és nem kapnak pszichológiai tanácsadást vagy támogatást[8].

 

Roma gyermekek az iskolában Romániában

Forrás: https://www.globalgiving.org/projects/break-poverty-cycle-of-roma-children-in-romania/

 

Romániában kötelező a születési anyakönyvezés, viszont sok gyermek még mindig nem rendelkezik ezekkel a hivatalos dokumentumokkal, ami megakadályozza őket abban, hogy hozzáférjenek az olyan közszolgáltatásokhoz, mint az oktatás, és ezáltal hátrányos helyzetbe kerülnek[9].

 

 

Az oktatás minősége

 

Bár 2021-ben a 15 év felettiek általános írástudási aránya Romániában 99% volt, egy 2022-es országos írástudási tanulmány szerint az 1-8. osztályos romániai diákok 42%-a funkcionális analfabéta, ami azt jelenti, hogy képes szavakat és szövegeket olvasni, de az információk értelmezése nehézségekbe ütközik[10].

 

Az iskolaelhagyás arány az összes uniós ország közül Romániában a legmagasabb, 2021-ben több mint 15%[11]. A román oktatási minisztérium kidolgozta az iskolaelhagyás csökkentésére irányuló nemzeti programot, hogy az oktatási költségek fedezésével csökkentse ezt az arányt. Ennek a stratégiának az a hiányossága, hogy pénzügyi eszközökkel próbálja csökkenteni az iskolaelhagyás arányokat, és ezáltal figyelmen kívül hagyja a terhesség, a gyermekházasság, a fogyatékosság és más szociális-kulturális és egészségügyi okok miatti iskolaelhagyás, amelyet nem lehet pusztán pénzügyi eszközökkel kezelni.

 

A romániai iskolákban riasztóan rosszak az egészségügyi feltételek. Az iskoláknak csak 72%-a rendelkezett alapvető ivóvízzel és higiéniai szolgáltatásokkal 2021-ben, ami a legalacsonyabb arány Európában[12]. 2018-ban több ezer iskolában hiányzott az egészségügyi és tűzvédelmi engedély[13]. Az oktatás minőségének és sikerességének biztosításához, valamint az iskolaelhagyás arányok csökkentéséhez elengedhetetlen a zavartalan és jól felszerelt oktatási környezet.

 

Romániában sok iskolában nincs ivóvíz és WC

Forrás: https://www.unicef.org/romania/press-releases/billions-people-will-lack-access-safe-watersanitation-and-hygiene-2030-unless

 

A román diákok átlagosan 50 ponttal az OECD-átlag alatt teljesítettek a 2018-as PISA-teszt mindhárom kategóriában (olvasás, matematika, természettudományok)[14]. Úgy tűnik, hogy a társadalmi-gazdasági státusz jelentős előrejelzője az olvasási teszteredményeknek

Romániában, mivel a gazdasági, társadalmi és kulturális státusz felső és alsó negyede közötti eltérés az egyik legnagyobb a résztvevő országok közül[15]. Ez jól szemlélteti a különböző társadalmi csoportok által kapott oktatás minőségének egyenlőtlenségét.

 

2022-ben új törvény született Romániában, amely kimondta, hogy a szexuális felvilágosítást csak 8. osztálytól lehet tanítani, és csak a szülők írásos beleegyezésével. A 8. osztály a román oktatási rendszerben 14-15 éves kornak felel meg, miközben eközben a tizenéves anyák aránya Romániában a legmagasabb az összes uniós ország közül. 2020-ban 357 gyermek született 10 és 14 év közötti anyáktól, míg ez a szám az összes többi uniós országban jóval 120 alatt van[16]. A szexuális felvilágosítás kevésbé hozzáférhetővé tétele korai terhességhez és anyasághoz vezet, ami gyakran arra kényszeríti a fiatal lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából és megszakítsák tanulmányaikat.

 

A képzett tanárok hiánya, az alacsony fizetések és a tanárok alacsony társadalmi megbecsülése számos kelet-európai országban probléma, és ez alól Románia sem kivétel. A 2019-2020-as tanévben az állami iskolai tanárok éves bruttó kezdő fizetése 9000 euró körül volt Romániában[17], ami az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Ez havi 750 eurót jelent, ami nem elég a megélhetési költségek fedezésére Romániában.

 

Az informatikai (IT) készségek és a digitális írástudás elengedhetetlenek a 21. században. Romániában a 15 és 19 év közötti tanulók mindössze 57%-a rendelkezik alapszintű vagy annál magasabb szintű informatikai ismeretekkel, szemben az uniós átlag 82%-ával[18]. Ennek oka leginkább az, hogy az iskolák nem rendelkeznek megfelelő felszereléssel és képzett tanárokkal a magas színvonalú informatikaórák megtartásához. A vidéki területeken különösen hiányzik a digitális infrastruktúra és az internetkapcsolat[19].

 

Az oktatási rendszer mindezen hiányosságai részben a romániai oktatásra fordított alacsony állami kiadásokkal magyarázhatók. 2020-ban Románia oktatási kiadásai a második legalacsonyabbak voltak az EU-ban, az ország GDP-jének mindössze 3,7%-át tették ki, szemben az 5%-os uniós átlaggal[20].

 

 

Megkülönböztetés és erőszak az oktatásban

 

A roma tanulók hátrányos megkülönböztetést tapasztalnak a romániai oktatási rendszerben, ahogyan a kisebbséget gyakran a teljes lakosság körében is diszkriminálják. A roma gyerekeket gyakran szegregált osztálytermekbe helyezik, annak ellenére, hogy a 2007-es miniszteri rendelet megtiltotta az elkülönítésüket, amelyet azóta sem hajtottak végre. A szegregált osztályokban gyakran rosszabb a tanulási környezet a vegyes osztályokhoz képest[21], gyakrabban hiányzik a fűtés, a víz és a szakképzett tanárok, ezért alacsonyabbak a tanulmányi eredmények és magasabb az iskolaelhagyás arány[22].

 

Egy tanulmány kimutatta, hogy a lányok 30%-a tapasztal valamilyen formában szexuális zaklatást és visszaélést tanulmányai során, míg ez az arány az egyetemi hallgatók esetében 50%[23]. A tanárok által elkövetett szexuális visszaélések gyakran nem kerülnek bejelentésre a tanárok társadalmi státusza és hatalma miatt, valamint a hátrányos következményektől való félelem miatt. A szexuális zaklatás hatással van a gyermekek fizikai és mentális jólétére, növeli a depresszió esélyét, és tinédzserterhességhez vezethet, ami ismét arra kényszeríti a lányokat, hogy kimaradjanak az iskolából.

 

Egy 2022-ben készült tanulmány szerint a diákok 82%-a volt már tanúja iskolai zaklatásnak, ami mutatja a probléma elterjedtségét[24]. Az iskolai zaklatás különböző formákat ölthet, mint például a társadalmi kirekesztés, a fizikai fenyegetés és a pletykák terjesztése, és negatív hatással lehet az áldozatok mentális egészségére, ami viszont kihat a tanulmányi előmenetelre és a tanulási folyamatra.

 

Zaklatás az iskolában

Forrás: https://www.romania-insider.com/comment-anti-bullying-law-romania-us-2018

 

A Covid-19 hatása az oktatásra

 

2020-ban a Covid-19 világjárvány terjedésének megállítása érdekében világszerte bezárták az iskolákat, és átálltak az online oktatásra. Az online oktatás elmélyítette a városi és a vidéki területek közötti szakadékot, mivel a vidéki diákoknak jóval kevesebb internethez és a tanórákon való részvételhez szükséges digitális eszközökhöz volt hozzáférésük. 2021-ben a városi háztartások 87%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, míg a vidéki területeken csak 73%[25]. Az Oktatási és Kutatási Minisztérium becslése szerint a járvány idején több mint 250

000 gyermeknek nem volt hozzáférése az online oktatáshoz, mert nem volt áram, felszerelés vagy internet[26]. Ezek a hátrányos helyzetű, szegény területekről származó diákok lemaradtak a tananyagokkal, és azonnali intézkedések nélkül ay iskola lemondás arányuk növekedni fog.

 

Az online oktatás másik akadálya az informatikai ismeretek hiánya. Az online órákon részt nem vevő diákok 50%-a arról számolt be, hogy ennek oka az volt, hogy a tanár nem tartott online órákat[27]. Ezt leginkább az okozza, hogy a tanárok nem rendelkeznek az online tanítással kapcsolatos ismeretekkel, és a tanárok nem férnek hozzá az internethez, a felszereléshez és az online oktatási eszközökhöz. Emellett a diákok 13%-a számolt be arról, hogy nem tudta, hogyan kell használni az online platformokat[28]. A világjárvány a marginalizált gyermekek oktatási folyamatát jobban érintette, további kihívásokat teremtve számukra az oktatáshoz való hozzáférés terén.

 

 

Hivatkozások:

Asproiu, I. (2022). Romanian educational platform aims to reduce school dropout with online courses for students. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romanian-online-learning-platformnaradix

Bîzgan, O. (2020). Equal access to education for unregistered children. https://oanabizgan.com/en/equal-access-to-education-for-unregistered-children/

European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania. https://op.europa.eu/webpub/eac/education-and-training-monitor-2020/countries/romania.html

European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20. Publication Office of the European Union. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/ea38b809-3dea-11ec-89db01aa75ed71a1/language-en

European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre,

Concerning Romania. http://www.errc.org/uploads/upload_en/file/romania-crc-submission-july2016.pdf

Eurostat. (2017). Teenage and older mothers in the EU. https://ec.europa.eu/eurostat/web/productseurostat-news/-/DDN-20170808-1

Eurostat. (2022). Early leavers from education and training. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Early_leavers_from_education_and_training#Early_leavers_from_education_ and_training_.E2.80.93_today_and_a_historical_comparison

Eurostat. (2022). Government expenditure on education. https://ec.europa.eu/eurostat/statisticsexplained/index.php?title=Government_expenditure_on_education#Expenditure_on_.27education.27 Jurnalul.ro. (2016). Save the Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school. https://jurnalul.ro/stiri/educatie/salvati-copiii-peste-16-dintre-copiii-din-mediul-rural-intre7-si-10-ani-nu-merg-la-scoala-725287.html

Marica, I. (2021). Statistics office: Over 80% of households in Romania have access to the internet. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/romania-households-internet-access-2021

Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The Hungarian Language in Education in Romania. https://eric.ed.gov/?id=ED599938

OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student performance (PISA 2018). https://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=ROU&treshold=10&topic=PI

Ofițeru, A. (2022). Why are Romanian students functionally illiterate? Education of bottomless forms and timeless eternity. Europa Liberă România. https://romania.europalibera.org/a/analfabestismfunctional-scoli-

romania/31854547.html?nocache=1&fbclid=IwAR3gI8adpB8xq0xPE4CLNYZ7u9Ux2GlljDLRHwPluJSDq N_4wSaspSECgdk

Right to education – HRMI Rights Tracker. (2022). Human Rights Measurement Initiative. https://rightstracker.org/en/metric/education?region=europe-central-asia

Romania Insider. (2018). School year starts in Romania but many schools don’t have necessary permits. https://www.romania-insider.com/romania-many-schools-dont-have-permits

Sârbu, E. A., & Oneț, R. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities. Identities in Globalization. Intercultural Perspectives, 134–138.

Terre des Hommes. (2021). Access to education for migrant children and youth in Romania. https://www.tdh.ro/sites/default/files/2020-

09/Access%20to%20education%20for%20migrant%20children%20and%20youth%20in%20Romania.P DF

UNICEF. (2020). Rapid assessment of the situation of children and their families with a focus on the vulnerable ones in the context of the COVID-19 outbreak in Romania – round 1. https://www.unicef.org/romania/documents/rapid-assessment-situation-children-and-their-familiesfocus-vulnerable-ones-context

United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report.

https://www.state.gov/wp-content/uploads/2022/03/313615_ROMANIA-2021-HUMAN-RIGHTSREPORT.pdf

van Kline, M. (2022a). Journalistic project aims to document the sexual harassment in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/rise-project-sex-abuse-map-romania van Kline, M. (2022b). Save the Children Romania survey shows bullying is a widespread issue in Romanian schools. Romania Insider. https://www.romania-insider.com/save-children-romania-surveybullying-schools

WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on drinking water, sanitation and hygiene in schools. https://data.unicef.org/resources/jmp-wash-in-schools-2022/

World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania. https://www.worldbank.org/en/news/video/2021/01/26/roma-inclusion-in-romania

 

  1. Human Rights Measurement Initiative. (2022). Rights to Education
  2. Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning. (2019). The

Hungarian Language in Education in Romania

  1. World Bank. (2021). Roma Inclusion in Romania
  2. Sârbu & Oneț. (2020). Violence, Gender and Ethnic Discrimination in Two Romanian Cities
  3. Jurnalul.ro. (2016). Save The Children: Over 16% of rural children, between 7 and 10 years old, do not go to school
  4. United States Department of State. (2021). Romania 2021 Human Rights Report
  5. Terre des Hommes. (2021). Access to Education for Migrant Children and Youth in Romania
  6. Ibid.
  7. Bîzgan, O. (2020). Equal Access to Education for Unregistered Children
  8. Ofițeru, A. (2022). Why Are Romanian Students Functionally Illiterate?
  9. Eurostat. (2022). Early Leavers from Education and Training
  10. WHO/UNICEF Joint Monitoring Programme. (2022). Progress on Drinking Water, Sanitation and Hygiene in Schools
  11. Romania Insider. (2018). School Year Starts in Romania But Many Schools Don’t Have Necessary Permits
  12. OECD. (2022). Education GPS – Romania – Student Performance (PISA 2018)
  13. Ibid.
  14. Eurostat. (2020). Teenage and Older Mothers in the EU
  15. European Education and Culture Executive Agency. (2021). Teachers’ and School Heads’ Salaries and Allowances in Europe – 2019/20
  16. European Commission. (2020). Education and Training Monitor 2020 – Romania
  17. Ibid.
  18. Eurostat. (2022). Government Expenditure on Education.
  19. European Roma Rights Centre. (2016). Written Comments of the European Roma Rights Centre, Concerning Romania
  20. Ibid.
  21. van Kline, M. (2022). Journalistic Project Aims To Document The Sexual Harassment in Romanian Schools
  22. van Kline, M. (2022). Save the Children Romania Survey Shows Bullying Is A Widespread Issue in Romanian Schools
  23. Marica, I. (2021). Statistics Office: Over 80% Of Households In Romania Have Access To The Internet
  24. Asproiu, I. (2022). Romanian Educational Platform Aims To Reduce School Dropout With Online Courses For Students
  25. UNICEF. (2020). Rapid Assessment Of The Situation Of Children And Their Families With A Focus On The Vulnerable Ones In The Context Of The COVID-19 Outbreak In Romania – Round 1.
  26. Ibid

 

Oktatási kihívások Moldovában

A Románia és Ukrajna között fekvő kis ország, Európa egyik legszegényebb országa, amelyet függetlenségének három évtizede alatt korrupció, oligarchia és polarizáció sújtott, a Moldovai Köztársaságot általában figyelmen kívül hagyják, vagy legalábbis nemzetközi szinten. Az utazási bloggerek által készített YouTube-videók, amelyek megpróbálják szenzációként feltüntetni az úti célt, olyan címeket viselnek, mint „Senki sem látogatja ezt az országot … Tudja meg, miért”, „Utazás Európa »legrosszabb« országába” és „Utazás az országba, amelyet mindenki megpróbál elhagyni”. Ez addig volt így, amíg az ukrajnai háború hatékonyan fel nem helyezte Moldovát a térképre, és fel nem hívta rá a nemzetközi közönség figyelmét.

 

A határon túli konfliktus arra kényszerítette Moldovát, hogy elgondolkodjon saját biztonságáról és az országot fenyegető potenciális veszélyekről. Sokan azt találgatták, hogy Moldova lehet a következő, amely orosz támadás alá kerülhet, egyfajta csavaros, imperialista dominóreakcióban. És bár ez a jóslat eddig nem igazolódott be, Moldova kétségtelenül megrázkódott a háború miatt, gazdaságát erősen megviselte, és belső konfliktusokat szított. Ez a destabilizált helyzet a társadalom minden aspektusát kihívás elé állította, beleértve az oktatást is, amely amúgy is problémás állapotban volt, és sok kívánnivalót hagyott maga után.

Jeswin Thomas fotó a Unsplash

Történelmi háttér

A Moldovai Köztársaságban az oktatás, és különösen a felsőoktatás története viszonylag fiatal. 1918-ban Besszarábia (a régió, amely nagyrészt Moldova mai területének felel meg) Nagy-Romániához került. És míg az újonnan integrálódott régiókban az általános iskolázottság és az írni-olvasni tudók aránya igen eltérő volt, Besszarábiában volt a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a 19. század végén, a cári közigazgatás idején erőfeszítéseket tettek az elemi közoktatási rendszer létrehozására és bővítésére.

 

A román politikai elit a nemzeti integrációra és a kulturális egységesítésre irányította erőfeszítéseit, beleértve az iskolák dekolonizációját és „románosítását”. Ez negatívan hatott az etnikai kisebbségek iskoláztatására, akik több mint egynegyedét tették ki, mivel a román hatóságokat aggasztotta a román társadalom etnikai heterogenitása, és gyakran gyanúsították az etnikai kisebbségeket felforgatással és hűtlenséggel.

 

1940 június 28-ika után Besszarábia a Szovjetunió része lett. A szovjet időszak alatt történt a moldovai oktatás fejlődésének nagy része. A tanfolyamok tartalmát, a tanulmányi programokat, a tanítási módszereket és a felvételi politikát közvetlenül a már létező szovjet köztársaságokból vették át. A szovjet időszak előtti akadémiai hagyományok hiánya megkönnyítette ezt a folyamatot. A professzorok és tudósok más szovjet köztársaságokból, különösen Oroszországból és Ukrajnából vándoroltak be, ami egyrészt emelte az oktatási színvonalat, másrészt elősegítette az orosz nyelv használatát, ami az oktatás uralkodó nyelvévé vált.

A Moldovai Köztársaság 1991. augusztus 27-én kikiáltotta függetlenségét, ami radikális politikai, gazdasági és társadalmi változások kezdetét jelentette, amelyek az oktatási rendszernek is alkalmazkodnia kellett. Ez egy sor kihívással és akadállyal találkozott, amelyek Moldova erőfeszítései és a függetlensége óta végrehajtott oktatási reformok ellenére továbbra is fennállnak.

Oktatási kihívások

Moldovában a tanulók több mint fele csak részben ért az olvasáshoz, a matematikához vagy a természettudományokhoz. A moldovai diákok elmaradnak a szomszédos országok társaiktól. A PISA 2018-as felmérés eredményei a következőket mutatják:

  • A diákok 57%-a ért el legalább 2. szintű olvasási készséget (OECD-átlag: 77%).
  • A diákok 1%-a volt kiemelkedő teljesítményű olvasásból (OECD-átlag: 9%) • A diákok 50%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet matematikából (OECD-átlag: 76%).
  • A tanulók 2%-a ért el 5-ös vagy magasabb szintet matematikából (OECD-átlag:

11%).

  • A moldovai diákok 57%-a érte el a 2. vagy magasabb szintet természettudományokból (OECD-átlag: 78%).
  • A tanulók 1%-a volt a természettudományok terén csúcstartó (OECD-átlag: 7%).

Az iskolalátogatási arányok magasak az általános és a középfokú oktatásban, viszont a vidéki gyerekek a többieknél nagyobb valószínűséggel maradnak ki a tanórákból. Ez általában azért történik, mert a szülők úgy gondolják a gyerekeknek fontos házimunkát végezni és felelősséget vállalni a háztartásban. A roma gyermekek iskolalátogatási aránya minden oktatási szinten sokkal alacsonyabb, mivel e gyermekek egy részét soha nem íratták be, vagy sokkal később íratták be őket, mint kellett volna, vagy kimaradtak. Továbbá a roma gyermekeknek csak 20 százaléka jár óvodába, szemben a nem roma gyermekek 80 százalékával.

A társadalmi-gazdasági szempontból előnyös helyzetű diákok 102 ponttal jobban teljesítettek olvasásban, mint a hátrányos helyzetűek a 2018-as PISA-felmérésen, ami nagyobb különbség, mint a két csoport közötti átlagos különbség (89 pont) az OECDországok között. Sok diák, különösen a hátrányos helyzetűek közül, alacsonyabb ambíciókkal rendelkeznek, mint az iskolai teljesítményük alapján várható lenne: minden harmadik hátrányos helyzetű diák és minden tizedik előnyös helyzetű diák arra számít, hogy nem fejezi be a felsőoktatást.

A társadalmi normák és a sztereotip nemi szerepek nagymértékben befolyásolják az oktatást és a további szakmai eredményeket. Az iskolaelhagyás arány például magasabb a fiúk körében, mint a lányoknál, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a férfiak és a fiúk nemi szerepüket kenyérkeresőként és gazdasági ellátóként látják. Bár általában véve a nemek közötti különbség az oktatásban viszonylag kicsi, a roma nők körében az iskolázottsági szint továbbra is alacsony. Végül, de nem utolsósorban, a nemi szerepek és a társadalmi nyomás hatására a lányok inkább a bölcsészettudományokhoz kapcsolódó szakirányokat választják (filológia, politikatudomány, társadalomtudományok, szociális segítségnyújtás stb.), amelyek általában kevésbé jól fizetettek.

A fogyatékkal élő diákok helyzete sem könnyű, akik továbbra is kirekesztéssel szembesülnek. A moldovai oktatási intézmények többsége nem felel meg az inkluzív oktatási normáknak. Hiányoznak az akadálymentes iskolaépületek és -létesítmények, hiányzik a képzés a tanárok és a személyzet inkluzív oktatásra való felkészítése, valamint a fogyatékkal élőkkel szembeni negatív sztereotípiák és előítéletek formájában jelentkező társadalmi akadályok.

Ezenkívül sok moldovai iskolában hiányoznak az alapvető struktúrák, mind például a szaniterek. Különösen a falvakban, az illemhelyek általában az épületen kívül találhatók, és nem rendelkeznek a szükséges higiéniai, biztonságos és/vagy a nemi szempontokat figyelembe vevő feltételekkel.

A moldovai oktatási rendszer súlyos munkaerőhiánytól is szenved. A hátrányos helyzetű iskolába beiratkozott diákok 43%-a és a hátrányos helyzetű iskolába beiratkozott diákok 28%-a olyan iskolába jár, amelynek igazgatója arról számolt be, hogy az iskola oktatási kapacitását – legalábbis bizonyos mértékig – a tanári személyzet hiánya akadályozza. A pedagógus végzettségűeknek csak legfeljebb egynegyede választotta az oktatási pályát. Az alacsony fizetések és az, hogy nem akarnak vidéki területre költözni, ahol a legsúlyosabb a hiány, a fő okok közé tartoznak.

A gyerekek egy Beslan-i iskolában járnak. Fotó a United Nations Development Programme in Europe.

COVID-19

A COVID-19 járvány még inkább rávilágított az előnyös és hátrányos helyzetű diákcsoportok közötti különbségekre és egyenlőtlenségekre. Mivel az internetpenetráció 2019-ben 79,9% körül volt Moldovában (ami jóval alacsonyabb, mint a 2019-es 90%-os uniós penetrációs arány), körülbelül 16 000 diák (az összes tanuló 4,8%-a) és 3000 tanár (az összes tanuló 10,6%-a) maradt IKT-technológiához (laptop, táblagép vagy internethozzáférés) való hozzáférés nélkül, így nem volt lehetőségük az oktatás megtartására vagy fogadására. A leginkább érintett kategóriák a vidéki területeken élők, a családok az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az alacsony jövedelmű háztartások. A megfelelő felszerelés, például számítógép vagy internetkapcsolat hiánya, valamint a szülők körében tapasztalható magas írástudatlansági arány további akadályokat gördített a roma gyermekek távoktatásból való részesülése elé. A fogyatékkal élő gyermekek is további kihívásokkal szembesültek, mivel nehezebbnek bizonyult a távoktatáshoz szükséges támogatás biztosítása.

Az oktatás és a határon túli háború

Az ukrajnai orosz invázió kezdete óta Moldova és Lengyelország fogadta be a lakosság számához képest a legtöbb menekültet. Az ukrán menekültek hirtelen érkezése óriási nyomást gyakorolt a moldovai oktatási rendszerre, hogy befogadja az oktatásra vágyó több százezer gyermeket. A menekültek beáramlására válaszul az Oktatási és Kutatási Minisztérium olyan szabályozást vezetett be, amely lehetővé teszi a menekültek bevonását és integrálását a nemzeti oktatási rendszerbe. Ez a nyitott menekültpolitika azonban tovább terhelte az amúgy is törékeny oktatási rendszert. A hatalmas oktatási igények túlterhelik az ország oktatási kapacitását, tekintettel a tanárhiányra, a nyelvi akadályokra, a mentális egészségügyi segítség és erőforrások iránti igényre stb.

 

Következtetés

Moldovát, ezt a kicsi és gyakran figyelmen kívül hagyott európai országot a határon túli konfliktus a figyelem középpontjába helyezte. Az ország jelentős oktatási kihívásokkal néz szembe. A diákok több mint fele küzd az olyan alapkészségekkel, mint az olvasás, a matematika és a természettudományok, és lemarad a szomszédos országok mögött. Az egyenlőtlenségek aggodalomra adnak okot, a vidéki közösségek és az etnikai kisebbségek gyermekei kimaradnak az oktatásból, a hátrányos helyzetű diákok pedig alacsonyabb elvárásokkal szembesülnek. 2020-ban a COVID-19 világjárvány súlyosbította a helyzetet, feltárva a digitális szakadékot. Jelenleg az ukrajnai konfliktus menekültek beáramlását hozta magával, ami még nagyobb terhet rak Moldova amúgy is törékeny oktatási rendszerére.

Moldova válaszúthoz érkezett saját jövőjét és oktatási rendszerének jövőjét illetően, mivel a kettő szorosan összefügg. Jól képzett és képzett munkaerő nélkül Moldova mint nemzet jövője borúsan néz ki. Ha nem kezelik a városi és vidéki területek közötti

egyenlőtlenségeket, valamint egyes kisebbségi csoportok marginalizálódását, az ország a szegénység és a kirekesztés körforgásának fennmaradását kockáztatja, ami akadályozhatja a társadalmi kohéziót és a stabilitást.

A Moldovai Köztársaság jelenleg kétségtelenül ijesztő kihívásokkal néz szembe. Mégis, elszántsággal és együttműködéssel, államként hatalmában áll egy rugalmas oktatási rendszer kiépítése, amely felszabadítaná a fiatalok potenciálját, hogy szebb jövőt építhessenek maguknak.

Hivatkozások

  1. Bald and bankrupt (2019). Nobody Visits This Country…Find Out Why. YouTube.

https://www.youtube.com/watch?v=wnDxHTaeNX0&list=PLqWdYjn21PdEO19u10zTJCrNazOK q6gf6&index=2

  1. Bischof, L. and Tofan, A. (2018). “Moldova: Institutions Under Stress—The Past, the Present and the Future of Moldova’s Higher Education System”. In: Huisman, J., Smolentseva, A. and

Froumin, I. (eds) 25 Years of Transformations of Higher Education Systems in Post-Soviet Countries. Reform and Continuity, 311-337. London: Palgrave Macmillan.

  1. Education Cannot Wait – Moldova. ECW in Moldova. Available at:

https://www.educationcannotwait.org/our-investments/where-we-work/moldova. Consulted on July 24 2023.

  1. Matt and Julia (2022). Traveling to the Country Everyone is Trying to Leave. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=mrc1ihZ4Iac&t=711s
  2. Negură, P. (2018). “Ce lecții tragem din școlarizarea minorităților din Basarabia interbelică ?”. In: Cioroianu, A. (ed.) Un Centenar și mai multe teme pentru acasă, 105-116. Iași: POLIROM.
  3. Negură, P. and Cușco, A. (2021). “Public Education in Romania and Moldova, 19-20th

Centuries: Modernization, Political Mobilization, and Nation-Building. An Introduction.”, Plural. History, Culture, Society, 9(1): 5-10.

  1. OECD – Programme for International Student Assessment (PISA) Results from Pisa 2018. Country Note. Moldova. Available at:

https://gpseducation.oecd.org/CountryProfile?primaryCountry=MDA&treshold=10&topic=PI. Consulted on July 24 2023.

  1. UN (2020). “Education and COVID-19 in the Republic of Moldova: Grasping the opportunity the learning crisis presents to build a more resilient education system”.
  2. UNFPA (2022). “Moldova lags behind in achieving gender equality in all spheres of life according to the UN Moldova Country Gender Assessment” Available at: https://moldova.unfpa.org/en/news/moldova-lags-behind-achieving-gender-equality-allspheres-life-according-un-moldova-country. Consulted on July 24 2023.
  3. UNICEF – Moldova. Education. Available at: https://www.unicef.org/moldova/en/what-wedo/education. Consulted on July 24 2023.
  4. Yes Theory (2022). Traveling to the “Worst” Country in Europe. YouTube. https://www.youtube.com/watch?v=_T2Avd3tFHc

 

 

 

Broken Chalk urges international response to the mass detentions in Türkiye

The human rights organization Broken Chalk is urging the international community to take action following the detention of over 200 individuals primarily university students by Turkish authorities during protests earlier this month.

The recent wave of detentions happened on May 6, 2025. It is particularly worrying that the detainees were not allowed access to a legal counsel and their families for the first 24 hours. The case details were not transparent either, leading to serious worrying from families and their legal representatives. Due process and transparency are missing in the detention process.

This latest operation also marks a continued effort to detain individuals alleged to be linked to the Hizmet Movement (or “FETÖ”, as referred to by Turkish authorities). Framed as a counter-terrorism effort, the Interior Minister Ali Yerlikaya shared a propagandistic video depicting routine activities by headscarved women as subversive acts. Multiple arrests were based on questionable grounds such as attending educational events, traveling abroad, or living with persons who were detained in earlier waves of arrests of Hizmet Movement affiliated persons. Notably, young female students were heavily targeted—some detained for cultural trips or mere associations. In one tragic case, a woman was arrested despite having lost her father to cancer while he was imprisoned under similar charges. It is clear that the Turkish authorities are using the term “terrorism” broadly, increasingly targeting civic or religious activity with this approach, and consequently, undermining rule of law and civil freedoms.

The arrests did not start on the 6th of May. Ever since the arrest of the Mayor of Istanbul on the 19th of March, 2025, the number of detentions has been increasing. President Erdogan is cracking down on the freedom of speech of the population, trying to drown the voice of the people who are questioning the arrest and the withdrawal of the bachelors diploma of Mr Imamoglu. It is important to note that the diploma is needed for signing up for the presidential candidacy. It is suspected that this was a deliberate move to make the Mayor of Istanbul disqualified early on from the presidential race. The Turkish population mobilised in big numbers but this also came at a cost, more than 2000 persons, have been detained and the number could be way higher.

Broken Chalk wishes to raise awareness of these events, especially to the clear violation of fundamental human rights such as the right to freedom of assembly and the right to due process. The way the arrests are conducted and the detention procedure is happening, it is clear that there is a lack of transparency, which undermines the trust in authorities and in general, the government.

Broken Chalk is calling on global leaders and human rights bodies to monitor the situation closely and pressure the Turkish government to respect civil liberties and the rule of law:

High Commissioner for Human Rights,
Secretary General of the Council of Europe,
Chairman of the Working Group on Arbitrary Detention,
Special Rapporteur on Torture and Other Cruel, Inhuman or Degrading Treatment or Punishment,
Special Rapporteur on the Protection of Private Life,
Special Rapporteur on the Promotion and Protection of the Right to Freedom of Opinion and Expression,
Special Rapporteur on the Independence of Judges and Lawyers and
Council of Europe Commissioner for Human Rights.

Photo by Mathias Reding on Unsplash

References

 1. BBC, “Thousands turn out for Turkey protests after more than 1,400 arrests” March 26 2025, <https://www.bbc.com/news/articles/ckgz58rz3k8o> 

2.  Al-Monitor, ‘Over 400 detained in Istanbul’s May day protest” May 1 2025 <https://www.al-monitor.com/originals/2025/05/over-400-detained-istanbuls-may-day-protest-turkey-restricts-transit>

Михаил Зборовский: как смартфоны изменили требования к ИТ-продуктам

Распространение смартфонов и планшетов коренным образом изменило принципы цифрового взаимодействия между компаниями и клиентами. Если раньше мобильная версия сайта считалась дополнением, то сегодня она — первоочередная необходимость. Компании, которые не адаптируются к мобильной реальности, рискуют терять клиентов с первых секунд взаимодействия. Михаил Зборовский, эксперт по стратегическому развитию ИТ-продуктов, считает:

“Мы живём в эпоху, где пользователь ожидает моментального отклика и полного комфорта — в любом месте и в любое время.”

Почему мобильность стала решающим фактором

Растущее количество мобильных устройств стало катализатором для глубоких изменений в цифровой инфраструктуре бизнеса. Успешные платформы пересобирают свои процессы и продукты с нуля, исходя из сценариев мобильного взаимодействия. Михаил Зборовский подчёркивает: “Для современного пользователя первые 5 секунд — решающие. Он определяет, останется ли на платформе или закроет её. Поэтому бизнесу стоит учитывать следующие ключевые моменты”

  • Клиенты предпочитают оформлять заказы и подписки прямо с телефона.
  • Решения о покупке часто принимаются в движении — во время поездок, ожидания, перерывов.
  • Уровень лояльности зависит от того, насколько легко и быстро работает мобильный продукт.

Бизнес должен учитывать эти изменения и перестраивать ИТ-процессы с прицелом на мобильного пользователя. Компании, игнорирующие эти требования, теряют доверие и упускают рынок.

Как это влияет на развитие ИТ-продуктов

Мобильность уже давно перестала быть опцией — она стала основой цифровой стратегии любого бизнеса. Как подчёркивает Михаил Зборовский, мобильная эра — это время, когда выигрывают те, кто умеют строить сервисы, заточенные под реальный ритм жизни клиента. Массовое использование смартфонов требует следовать ряду обязательных правил. 

  • Максимальная производительность на любом устройстве.
  • Минимизация размера страниц и времени загрузки.
  • Простая, лаконичная структура с чёткими call-to-action.

Более того, приложения должны быть не только быстрыми, но и безопасными — киберугрозы в мобильной среде растут с каждым годом. Это вынуждает компании внедрять многоуровневую защиту и использовать поведенческую аналитику.